online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

HIPERMOTILIS GYEREKEK RELAXÁCIÓs TERÁPIÁJA

gyermekek

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Természetes taplalas
A szoptatas és etetés targyi feltételei
Kevert taplalas
Önalló étkezésre nevelés
A taplalas jelentősége
Mesterséges taplalas
HIPERMOTILIS GYEREKEK RELAXÁCIÓs TERÁPIÁJA
 
 

HIPERMOTILIS GYEREKEK RELAXÁCIÓs TERÁPIÁJA

A HIPERMOTILITÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE

A hipermotilitás (túlmozgásosság) neurodinamikai zavar, a különböző etiológiájú, súlyosságú és a más-más területek sérüléséből kiinduló problematikákhoz mint tünet kapcsolódhat, (A későbbiekben ismertetésre kerülő terápia kizárólag ép értelmű, pszicho-fizikai éretlenséggel vagy minimális cerebrális diszfunkcióval küszködő gyermekek sajátosságaira koncentrál.)

Az említett zavar fő forrása az idegrendszer ingerléses és gátlási folyamatainak kiegyensúlyozatlansága, amely ebben az esetben az ingerléses folyamatok túlsúlyát eredményezi. Ebből adódóan a mozgásos tevékenység feletti ko 515i88f ntroll, s ezáltal az önirányítás nem hatékony. Bár alapjában véve a mozgások kivitelezésének képessége ép, a gyermek az összerendezetlenség és ügyetlenség látszatát kelti. Súlyosan sérül a figyelem akaratlagos tárgyra irányításának készsége, a koordináció hiányában a koncentrációs szint nagyon alacsony. A figyelmi deficit kialakulásában jelentős szerepe van a szemmozgásokra is kiterjedő ingerléses túlsúlynak, ami a fixációk időtartamának túlzott rövidségét eredményezi. A figyelem tartósságának hiányában a vizuális percepció felületes, a megfigyelés pontatlan, így a vizuális csatornával összefüggő valamennyi funkció terén a fejlődés elégtelen. A vizuo-motoros koordinációban, az alakészlelésben, a téri helyzet felismerésében stb. mutatkozó elmaradás a megismerő tevékenység fejlődésének gátjává válik.

A mozgáskoordináció eredménytelensége, ill. a vizualitás könnyű elterelhetősége miatt az auditív észlelés, főként a diszkrimináció terén is elmaradás tapasztalható.

Általában a hipermotilitást okozó érési elmaradás a frontális lebeny lassúbb érését is magában foglalja. A központi idegrendszer e területe az akaratlagos viselkedés szabályozásában tölt be elsődleges szerepet. A szabályozás zavara esetén nehézségekbe ütközik a mozgásos tevékenység szukcesszív szervezése (a mozgásterv kialakítása), a cél folyamatos szem előtt tartása, illetve a mozgásaktusok folyamatos akaratlagos ellenőrzése. Ha e terület gátlása csökken, az impulzivitás nő, és a figyelem szétesése fokozódik.

A HIPERMOTILIS GYERMEK JELLEMZŐI

A neuropszichológiai háttér felületes áttekintése után nézzük meg, milyen viselkedésbeli megnyilvánulások jellemzik az említett gyermekeket. Legszembetűnőbb, hogy sem a játékos tevékenység, sem a feladatmegoldás során nem tudnak elmélyülten tevékenykedni, figyelmük könnyen elterelődik, tevékenységeiket gyorsan váltogatják. A viszonylag gyakran előforduló érzelmi kitörések és a normákhoz való alkalmazkodás nehézsége miatt könnyen keverednek konfliktusba a környezetükkel. A figyelem akaratlagos összpontosítását igénylő tevékenységekben hamar elfáradnak, de más típusú tevékenységhez ismét nagy lendülettel fognak hozzá. Mozgásaik kapkodóak, impulzívak, a meggondolatlanság benyomását keltik. A feladatmegoldás során nehézséget okoz a végrehajtás lépésekre tagolása, a műveletek sorrendjének megtartása. Strukturált rajzos feladat megoldásánál gyakran előfordul a sor, illetve lap közepéről, végéről való feladatindítás. Nem képesek több másodpercen keresztül nyugodtan ülni vagy feküdni, a szem behunyása ellen tiltakoznak - a relaxációhoz szükséges attitűd hiányzik.

A RELAXÁClÓS TERÁPIA SPECIÁLIS HATÓTÉNYEZŐI, ALKALMAZÁSÁNAK INDOKOLTSÁGA

A figyelmi állapot és az önszabályozás ilyen mértékű deficitje esetén a pedagógiában általában használatos direkt módszerek (szemléltetés, cselekedtetés, többszöri gyakoroltatás, az erkölcsi érzékre való verbális vagy érzelmi ráhatás stb.) hatásfoka igen alacsony. A direkt hatások beépítése a gyermeknél a korábban említett tényezők miatt komoly nehézségekbe ütközik, nehezen elkerülhető, hogy fejlesztő célú alkalmazásukat a gyermek ne kényszerként élje meg. Ez pedig a pedagógiai céllal ellentétes viselkedést hív életre, ill. a pedagógus-gyermek kapcsolat elmérgesedését eredményezi. A relaxációt előkészítő, illetve maguk a relaxációs gyakorlatok rövid időtartamú végrehajtása is jelentős mértékben fejti ki pozitív hatását, így a kontrollfunkciók fejlesztésének indirekt lehetőségét nyújtják. A program a 6-(7) éves, nagycsoportos óvodás gyermeket - fejlődés-Iélektani sajátosságaihoz igazodva - kis lépésekben juttatja eI a relaxáció élményéhez. Jelen esetben a relaxáció alapfeltételei a passzív testhelyzet (hanyatt fekvés) és a szem behunyása. A testi passzivitás a vázizomzat tónusának, illetve a szimpatikus idegrendszer aktivitásának csökkenését eredményezi. A vizuális ingerek kiiktatása az izomtónus csökkenéséhez jelentősen hozzájárul. Ez a folyamat idegi átkapcsolódások révén az okulo-motorikus aktivitás csökkenését eredményezi, azaz elősegíti a szem nyugalmi helyzetének beállását. (Mivel a program célja az ingerlési és gátlási folyamatok regulációja, illetőleg e folyamatok feletti hatékony kontroll kialakítása, a terápia nagymértékben a progresszív relaxáció - akaratlagos feszítés, eIlazítás - metodikájára támaszkodik.)

A tónusszabályozás kiegyensúlyozódása csökkenti az impulzivitást, az inadekvát mozgásos reakciókat, ami által megteremtődik a magatartás-szabályozás és az önkontroll kiépülésének lehetősége. Jelentős mértékben javul a figyelem akaratlagos irányításának készsége, fokozódik a koncentráció szintje. A testélmények árnyalt tudati leképeződésének elősegítése hozzájárul a testséma fejlődéséhez.

Mindezek által egy optimalizációs fejlődési folyamat aktivizálódik, amelynek során a gyermek a pedagógiai hatások számára hozzáférhetőbbé válik, megteremtődik az észlelési funkciók célzott fejlesztésének alapja.

A RELAXÁLT ÁLLAPOT FOKOZATOS KIALAKÍTÁSA - A TERÁPIA MENETE

1. Egyenletes ritmusú mozgásos gyakorlatok

2. Aktív tónusváltást (a) és a szem behunyását (b) igénylő játékok

3. Testi ráhagyatkozást igénylő gyakorlatok

4. Légzőgyakorlatok

5. Lassú mozgásos gyakorlatok csukott szemmel

6. Relaxációs gyakorlat hanyatt fekvésben

1. Egyenletes ritmusú mozgásos gyakorlatok

Az egyenletes ritmus monotonitásával az egész szervezetre relaxáló hatással bír. A mozgás a ritmikus ismétlődés keretében könnyen begyakorlódik, az egyenletes ritmus biztonságérzetet nyújt. Harmonizáló és kiegyensúlyozó hatású, növeli a mozgás nyújtotta örömérzetet.

Mondókával kísérve az éberségi szint csökkenése kiküszöbölhető, összetett mozgások esetén kifejezetten koncentrációt fejlesztő hatású.

Mozgásvariációk egyenletes ritmusra:

-         taps,

-         ülve lábbal dobogás, helyben járás,

-         tapsolás fej fölött és lent, hát mögött és test előtt,

-         karlengetés a test mellett,

-         láblengetés ülve,

-         a test fordítása, döntése állva vagy törökülésben,

-         tárgyadogatás kézből kézbe a domináns kéz, ill. mindkét kéz részvételével, egy. ill. több tárgy adogatása.

-         lépegetés oldalra zárással, elöl vagy hátul keresztlépéssel,

-         páros tapsolás párhuzamosan és keresztbe (váltott kézzel).

Eszközök:

-         ütős hangszerek,

-         metronóm.

2. Aktív tónusváltást (a) és a szem behunyását (b) igénylő játékok

a) Folyamatos mozgás megváltoztatása a tónus csökkentésének. illetve fokozásának irányában. A mozgásos aktivitás akaratlagos befolyásolásának előkészítő, azonosuláson alapuló gyakorlatai:

-         Riadó! Menekülés! - pihenőhely megtalálása;

-         robotok - a mozgató energia lassan kifogy belőlük;

-         repülők - meghibásodás miatt kényszerleszállnak vagy leesnek - a szerteszét heverő darabok összeszedése, öszszeillesztése;

-         szoborjátékok;

-         filmjelenetek (pl. verseny, veszekedés); - a kép megállítása.

Az első három gyakorlatnál pár mp-es relaxált állapot érhető eI, amelynél a szem behunyása még nem feltétlenül szükséges. A mozdulatba merevedés szintén rövid idejű, szükséges a gyerekek figyelmének felhívása az ezzel egyidejű fixációra is.

b) A vizuális csatorna kiiktatásának játékos megtapasztalása. A gyakorlatok célja a taktilis-kinesztetikus élmények felé történő figyelmi beállítódás előkészítése:

-         tárgyfelismerés tapintással.

-         több tárgy közül a legkisebb, legpuhább, legsúlyosabb stb. kiválasztása,

-         a társ felismerése hajának, arcának megtapogatásával,

-         bekötött szemmel közlekedés akadáIyok között.

Eszközök:

-         kazettás magnó, kazetták,

-         taktilis érzékelést fejlesztő játékok, egyéb játéktárgyak.

3. Testi ráhagyatkozást igénylő gyakorlatok

A gyakorlarokban a gyermek passzív résztvevő, az elernyedt vázizmokat a pedagógus mozgatja. A passzív ráhagyatkozás a kiszolgáltatottság érzését növeli, ezért fontos a gyakorlási szituáció biztonságos voltának folyamatos ellenőrzése. Megfelelő légkör teremtése és a gyermek felé irányuló maximális gondoskodás esetén lehetőség nyílik a bizalom terén korrektív élmények szerzésére.

A passzív mozgások új típusú kinesztetikus élményt jelentenek, mivel a vázizmok mozgásához nem járul a megfelelő izmok tónusának fokozódása. A gyakorlatok az ingerlési folyamatok aktív kioltásával a kiegyensúlyozódás irányában hatnak:

-         gurítás,

-         törökülésben a test hátraengedése, előrehúzása,

-         fekvő testhelyzetből a gyermek felemelése, visszaengedése,

-         átmenetek ülő és fekvő testhelyzetek között,

-         fekvő testhelyzetben a végtagok mozgatása.

Eszközök:

-         gumiszőnyeg.

4. Légzőgyakorlatok

A légzésre koncentrálás, ill. a különböző légzőgyakorlatok általában fontos részei a szervezet kiegyensúlyozódását célzó különböző technikáknak (pl. jóga, relaxációs technikák). Számos egyéb kedvező hatása mellett a terápia szempontjából legfontosabbak a szervezet energiaáramlásának harmonizálása, a kontrollfunkció erősítése és a szorongás oldása. A légzőgyakorlatok hanyatt fekvő testhelyzetben történnek. A gyermek két tenyerét helyezze a hasára (a gyomorszáj környékén), hogy a hasfal mozgását jól érzékelje.

-         lassú belégzés - lassú kilégzés,

-         lassú belégzés - sóhajtásszerű kilégzés,

-         lassú belégzés - gyors kilégzés (a tüdőben lévő levegő egyszerre távozik);

-         törökülésben:lassú belégzés - kilégzéskor az "om" szótag hangoztatása.

5. Lassú mozgásos gyakorlatok csukott szemmel

Az egyensúly megtartásának elsődleges támpontjai a vizuális ingerek, ezek kiiktatásával az egyensúly és a testhelyzet érzékelése csak kinesztetikus élményekre támaszkodhat. A lassú mozgás folyamatos kontrollt tesz lehetővé az egyensúly, illetve a mozdulat céljának megtartása felett. A gyermek szemét nem szabad bekötni, és ajánlott eleinte minden gyakorlat után szemkinyitással a környezet realizálása.

A gyakorlatok nagymértékben csökkentik az impulzivitást, és nyugtató hatásúak. Törökülésben vagy állva történnek:

-         kar(ok) felemelése különböző helyzetekben és magasságig,

-         a törzs döntése előre és oldalra,

-         az orr megérintése,

-         a két kéz ujjainak találkozása a test előtt,

-         karok oldalsó középtartásba emelése után az egyik láb felemelése - egy lábon egyensúlyozás,

-         különböző testrészek azonos és keresztoldali megérintése,

-         ülve vagy hanyatt fekve biciklizés,

-         páros és váltott karkörzés előre-hátra, a test előtt,

-         magastartásból a jobb kar előre, a bal hátra indul.

Eszközök:

-         kazettás magnó, kazetták (a lassú mozgásnak megfelelő hátteret biztosító zene).

6. Relaxációs gyakorlat hanyatt fekvésben

A konkrét relaxációs gyakorlat bevezetése történhet játékosan (pl. a léggömb leereszt, a hóember elolvad, a falevél a földre hull) vagy egyszerű reális formában (pl. A lazítógyakorlat következik). A pedagógus a gyakorlat szövegét egyes szám első személyben mondja. Ez egyrészt megkönnyíti a relaxált állapottal történő azonosulást, másrészt elősegíti a saját testtel való egységérzés átélését.

A relaxáció menete a test globális észlelése és kontrollja felől halad az egyre kisebb kiterjedésű izomcsoportok feletti uralom kialakítása felé.

A gyakorlat fokozatai:

I.          1. A testem elernyed, minden izmom ellazul.

2. Ebben az állapotban maradok, amíg 10-től visszafelé számolok. (A visszafelé számlálás az energiaszint csökkenésének szimbolikus megjelenítője)

3. Nagyot nyújtózom, frissen felkelek!

II.         1.

4. Minden izmom megfeszítem, a kezem ökölbe szorítom, a lábfejemet leszorítom, a lélegzetem visszatartom!

5. Elengedem az izmaim. Az ellazulás szétárad a testemben

2., 3.

III.       1., 4., 5.

6. A felsőtestem izmait megfeszítem, a kezem ökölbe szorítom, az arcom megfeszítem, a fejem felemelem

5., 2., 3.

IV. 1., 4., 5., 6., 5.

7. Az arcom izmait megfeszítem, a fejem felemelem!

5., 2., 3.

V.        1., 4., 5., 6., 5., 7., 5.

8. A karjaimat megfeszítem, kezem ökölbe szorítom!

5., 2., 3.

VI.       1., 4., 5., 6., 5., 7., 5., 8., 5.

9. A lábaimat megfeszítem. fenekem összeszorítom, lábfejemet lefeszítem!

5., 2., 3.

VII.      1., 4., 5., 6., 5., 7., 5., 8., 5., 9., 5.

10. A lábfejemet lefeszítem!

5., 2., 3.

SZERVEZETI KERETEK, AZ ALKALMAZÁS ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI

A program elsősorban az iskolába készüIő nagycsoportos óvodás (6-7 éves) gyermekek életkori sajátosságait és igényeit veszi alapul.

A hipermotilitásból fakadó nevelhetőségi problémák komoly gondot jelentenek az óvodában, iIletve iskolában dolgozó pedagógusoknak. Sajnos az ilyen jellegű problémával küzdő csepeli gyerekek arányáról nincs pontos számadatunk, tény viszont, hogy a Nevelési Tanácsadó fejlesztőfoglalkozásait igénylő gyermekek 90%-ánál figyelhetők meg a második részben említett megnyilvánulások. A relaxációs program az intenzív fejlesztés alapját teremti meg, gyakorlatai egyénileg és kiscsoportban is alkalmazhatók. Súlyosabb esetben a 45 perces foglalkozás teljes időtartamát célszerű a terápia gyakorlataira felhasználni (kb. 4-5 hétig), enyhébb esetekben a gyakorlatok foglalkozásonként 15-20 percet igényelnek. A speciális foglalkoztatás heti 1, iIIetve 2 alkalommal történik.

A program alkalmazásának kritériuma, hogy a pedagógusnak a relaxációról saját élménye legyen. iIIetve e területről a terápia alkalmazásával összefüggő speciális ismereteket szerezzen, mivel a különböző gyakorlattípusok párhuzamos alkalmazását, a gyakoroltatás időtartamát, iIletve az alkalmazás során felmerülő - a programban nem részletezett - egyéni fogások szükségességét a gyermekek mindenkori sajátosságai szerint kell mérlegelni, iIletve alkalmazni.

Kedvezően befolyásolná az óvodai foglalkoztatás hatékonyságát a terápia elemeinek kiterjedt óvodai alkalmazása.

A terápia teljes egészében alkalmazható első osztályos gyermekek speciális fejlesztéséhez, iIletve a program negyedik részétől az alsó tagozat többi osztályfokán is. Megfontolást érdemel a terápia iskolai szintéren történő mindennapi alkalmazásának kidolgozása.

Az érdeklődők figyelmébe!

Saját élményű autogéntréning-tanfoIyamra levélben lehet jelemkezni a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület címén: 1119 Bp., Petzvál J. u. 3. A levélben kérjük megjelölni igény szerint a speciális tanfolyamot. Óvodák részére a fenti programot a relaxációs előképzéssel együtt a helyszínen betanítjuk.

IRODALOM

1. Dr. Bödör Jenő: Korrekciós nevelés. Tankönyvkiadó, Bp. 1985.

2. G. Krapf: Az autogén tréning gyakorlata. Sringer Hungarica, Debrecen 1992.

3. Dr. Bagdy Emőke (szerk.): Autogén tréning (szemináriumi segédanyag). Magyar Pszichológiai Társaság kiadványa, Bp. 1983.

4. Dr. Bagdy Emőke-dr. Koronkai Bertalan: Relaxációs módszerek. Medicina, Bp. 1988.

Találat: 5962