online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

Babits Mihaly

irodalom

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Pilinszky Janos 1921-1981
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI - NOVELLÁK
Szilagyi Domokos 1938-1976
Nyelv-kód, magyar csoda
MIÉRT VÁLTOZIK A NYELV?
A XX, SZÁZADI ÉN-ELBESZÉLÉS
Kosztolanyi Dezsö
Kísérletek és elméletek a tarsadalmi ellentétek feloldasara
Ady Endre
József Attila
 
 

Babits Mihály

Babits költészete a két világháború között:

A Trianont követö idöszak elsö kötete, az 1925-ben megjelent Sziget és tenger tartalmi és formai szempontból is új korszakot jelentett Babits lírájában. A kötet tartalmi újdonsága a magánlírában a hitvesi szerelem, a közéletiben pedig a fennálló renddel szembeni elégedetlenségmegszólaltatása. A házasság révén kialakult biztonságot adó élethelyzetre utal a kötet címében szereplö sziget, mint a lehetséges pozitív értékek szimbóluma. A tenger ezzel szemben csupa negatívum. Vissza lehetne vonulni a védelmet nyújtó szigetre, de az „nem elég magas” ahhoz, hogy az érzékeny lélek elöl elrejtse a nemzet, a 232j98c z emberiség szenvedéseit. Nem hallgathatja el, hogy kétségbeejtönek látja a nemzet sorsát. A közélet torzulásaira elöször a Petöfi-centenárium kapcsán figyelt fel annyira, hogy verssel tiltakozik ellene. Tiltakozó verse, a Petöfi koszorúi 1923. január 1-jén jelentek meg a Nyugatban.

Szekszárdon szülöházában írja meg hazaszeretetének egyik legszebb versét Hazám! címmel. A két részböl építkezö vers a költö lelkének szárnyalása a szülöháztól a városon, országon, Európán, a világmindenségen át vissza a házhoz.

A húszas évek közepétöl egyre többször kap hangot Babits költészetében az önvizsgálat. 1929-ben megjelent kötet: Az istenek halnak, az ember él, a közélettel annak problémáival foglalkozó alkotónak mutatja a költöt. Olyannak, akit még akkor is foglalkoztat a közélet, amikor látszólag visszavonult töle. Hagyományörzése nem politikai állásfoglalás, hanem az erkölcs oltalmazása egy etikátlan környezetben.

Az 1934-ben megjelent Versenyt az esztendökkel kötetben még inkább kiteljesedik a küldetéses költö magatartása. Már a kötet nyitó verse, a Mint a kutya a silány házban felvillantja zárlatában, a prófétaszerepben való hitet. 1937 szeptemberében jelent meg verseinek gyüjteményes kiadása, a Babits Mihály összes versei, benne tizennyolc új verssel. Ezek, a költö életében még megjelent utolsó versek, költöi erejének teljességében mutatják meg a halálra, éspedig a már nagyon közeli halálra készülö költöt.

A meglódult naptár, Babits lelki és müvészi nagyságának egyik legszebb megnyilatkozása. Az öt tagversböl álló kompozícióban az ember múlandóságának élménye a külsö világra, az egyre gyorsabban változó évszakokra vetítve jelenik meg. A filmszerüen, merész vágásokkal felvillantott természeti képek, a környezet finom rajza mögött elsösorban az elsö és utolsó versszak „Jaj” felkiáltásában szól ki a halállal szembenézö lírai én. A halálra való készülés másik nagy verse, a Balázsolás a kétes kimenetelünek ígérkezö mütét légkörében született. Még a mütété elött érlelödött Babitsban a Jónás könyvének terve. Megírására az operáció után került sor. Babits ebben a müvében még egyszer hitet tesz az európai kulturális hagyomány mellett. 1939-ben füzte a mühöz a Jónás imáját, mint utolsó fohászt a végsö búcsú elött.

Babits Jónás könyve címü müvének elemzö értelmezése

Babits Mihály a nyugat elsö nemzedékének egyik meghatározó alakja. Ady, Kosztolányi könnyen megnyilatkozó személyiségével ellentétben ö befelé-forduló, töprengö alkat volt. Nem szívesen vett részt a napi politikai küzdelmekben, szívesebben töltötte idejét, íróasztala mellett. Amikor a 30-as évek elején a fasizmus terjedni kezdett Európában, és hatása már Magyarországon is érzödött, Babits magányosságérzete fokozódott. Úgy vélte, hogy azok a polgári értékek, amelyek számára fontosak, egyre jobban háttérbe szorulnak, érvényesítésük egyre több akadályba ütközik. Esztergomi háza az elöhegyen egyre inkább menedékké vált, ahová vissza lehetett vonulni a humanizmust megcsúfoló világból, s ahová csak azok kaphattak bebocsáttatást, akik maguk is azoknak az értékeknek a védelmében tevékenykedtek, amelyeket Babits is képviselt.

A versenyt az esztendökkel! címü, 1933-ban megjelent kötetében már olvashatók olyan versek, amelyek egyfajta prófétai magatartásmódról, a küldetéstudat kifejezéséröl tanúskodnak. A holt próféta a hegyen Babits lírai önarcképe, amelyben Jeremiás prófétával azonosítja magát, s hangját a fájdalmas lemondás jellemzi. Mindegy! legyint a költö a világ dolgaira ebben a versében.


S hogy mégsem mindegy, arra ott a cáfolhatatlan bizonyíték, a Jónás könyve, kiegészülve a Jónás imájával. A bibliai történetet akkor formálja Babits példázattá, amikor a világ jól láthatóan rohan a világháború katasztrófája felé, s amikor öt, magát az alattomos betegség megtámadja. 1937-ben az orvosok megállapítják, hogy légcsövében rosszindulatú daganat, keletkezett, amelyet operációval el kell távolítani onnan. Még a mütét elött belefog négyrészes elbeszélö költeményébe, de csak 1938 februárjában, az orvosi beavatkozás után fejezi be. Az átmeneti némaságra ítélt költö az úgynevezett beszélgetö füzetekben írja le közlendöit környezete számára; s a fizikai gyötrelmek ellenére folytatja a Jónás könyvét, amelyben számot vet eddigi életével, költöi szerepével. A mü 1938 nyarán jelenik meg a Nyugatban.

Babits számára gyötrö lelkiismereti kérdés volt, hogy a költö visszavonulhat-e, a közéleti szerepvállalás elöl, ha a világ egyre kegyetlenebbé válik körülötte, vagy kötelessége nyíltan védeni azokat az erkölcsi értékeket, amelyeket sárba tapos a világ. Azért került elötérbe Babits gondolkodásában ez a kérdés, mert érezte, hogy ö maga egyre inkább a visszavonulást választotta, egyre inkább kitért a közéleti harcok elöl. A halál árnyékában a kérdés egyre élesebben vetödött fel benne, s így talált rá a bibliai prófétára, aki hozzá hasonlóan békére és magányra vágyott, és rühellé a prófétaságot.

Babits a líraisággal átszött elbeszélö költeményben híven követi az eredeti történetet. Úgy indítja müvét, mint a bibliai történetmondó:

Monda az Úr Jónásnak: „Kelj fel és menj Ninivébe,

kiálts a város ellen!

A Biblia szükszavú elbeszélésével szemben a költö hosszabban szól a feladat elöl menekülö Jónás sorsáról: a tengeri viharról, a háromnapi szenvedésröl a cethal gyomrában. Egyre világosabb, hogy nem a jól ismert történet újramondása itt a cél. Mindinkább nyilvánvaló, hogy az olvasó önvallomást, példázatot tart a kezében.

„halld az egek urának Istenének

kemény szózatját, nagy Ninive, térj meg,

vagy kénkövekkel ég föl ez a város

s föld alá süllyed negyven napra mához!…

Ekkor a Biblia szerint Ninive népe magába száll, hitelt ad a próféta szavának, s maga a király rendeli el a böjtöt, a bünbánatot. Babits Ninivéjében viszont másként történnek a dolgok: az árusok kinevetik Jónást, a színészek továbbra is szemérmetlenül viselkednek elötte, a királyi palotában pedig egy cifra oszlop tetejére teszik, és nem is figyelnek átkozódására. A pusztába visszavonuló és a megjövendölt pusztulást váró Jónásban dúló belsö vita az Úrhoz intézett kiáltás formájában hangzik el. A próféta tudja, hogy nincs mód nem menni, ha a küldetés szólít, s itt mondatja ki Babits hösével a mü legfontosabb erkölcsi intelmét:

mert vétkesek közt cinkos, aki néma.

A negyedik részben a példázat Babits történetfilozófiáját fejezi ki. A Város - azaz a fasizálódó Európa bünei ellenére sem pusztulhat el, mert a háború nem lehet megoldás semmiféle társadalmi bünre. Amikor a nevetségessé vált Jónás számon kéri az Úrtól, hogy miért nem pusztította el Ninivét, a válaszban ott van a kultúra évszázados értékeit féltö Babits humanizmusa: Ne szánjam Ninivének ormát, mely lépcsöt emel a jövönek? A várost, amely mint egy fáklya égett nagy korszakokon át, és nemzedékek éltek fényénél. Melyben lakott sok százszor ezer ember s rakta fészkét munkálva türelemmel…

A négy rész hangvételét alapvetöen meghatározza az archaizálás, azaz az idejét múlt nyelvi elemek tudatos használata. A hajdani prédikátorok hangja szólal meg a régies igealakokban (Az Úr pediglen készített vala…), a régies mondatszerkesztésben (Szólt, s fölkele Jónás, hogy szaladna...)

1939-ben illesztette Babits a mühöz a Jónás imáját. Ha bármiféle kétségünk maradt volna, hogy a Jónás könyve példázat, akkor ezt ez a megrendítö hangú szenvedélyesen személyes számvetés egyértelmüen eloszlatja. A halálos betegség tudatában élö költö (mielött egy mégvakabb és örök / Cethal szájában végkép eltünök) pontosan tudja már, mit kell tennie:

bátran

szólhassak, s mint rossz gégémböl telik

és ne fáradjak bele estelig…

A Jónás könyvét az teszi Babits talán legfontosabb alkotásává, hogy benne az önmaga korlátjai fölé emelkedni tudó költö nemcsak személyes gondját osztja meg az olvasóval, hanem az ótestamentumi történet újraformálásával egyetemes szózatot is megfogalmaz a civilizáció, a humanizmus, a kultúra megmentése érdekében.

Találat: 1947