online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

A vírusok bioszintézisének molekularis alapjai: produktív infekció

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
A CUKORBETEGSÉG SZEMÉSZETI SZÖVŐDMÉNYEI: A DIABÉTESZES RETINOPÁTIA
Gyógyító növények
A JOGI SZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSOK
Diagnosztikus eljarasok a mozgasszervi betegségekben
Szív és a perikardium, Keringés, Nyirokrendszer
A halal a belekben lakozik
ALAPFOGALMAK A CSONTRÓL
Az apolasi folyamat alkalmazasa - Felmérés
A keringési szervrendszer
 
 

A vírusok bioszintézisének molekuláris alapjai: produktív infekció

Ř       A vírusok bioszintézise

§         A vírusok nem osztódással szaporodnak, hanem a gazdasejt bioszintetikus folyamataival interferálva mintegy legyártatják magukat vele. Ezt nevezzük produktív infekciónak. A vírusszaporodás folyamatában különbözö szaporodási szakaszokat különítünk el.

§         A vírusok érési ideje és a sejtböl való kiszabadulás kezdete a fertözéstöl számítva eltérö, de vírusspecifikus.

§         Egy-egy fertözött sejtben a körülményektöl és a vírustól függöen akár 100-200.000 új virion is képzödhet a virionná össze nem szerelödött, feleslegben termelt alkatrészek mellett.

§         1. Adszorpció.

§         Stabil kapcsolat alakul ki a vírus és a fogékony sejt között. Ehhez receptor-ligand kapcsolat szükséges. Rendszerint a virion felszíni fehérjéi szerepelnek mint ligandok, és az érzékeny sejt rendelkezik felszíni vírusspecifikus receptorral.

§         2. Penetráció és dekapszidáció.

§         Peplonnal rendelekzö vírusok esetében két lehetöség is adódik a sejtbe jutásra. A paramyxovírusok esetében a peplonban lévö fúziós-fehérje segítségével a peplon és a gazdasejt membránja fúzionál egymással, így a nukleokapszid azonnal a citoplazmába jut.

§         Kellöen nagyszámú vírussal fertözött szövettenyészet esetében elöfordulhat, hogy egy virion egyszerre két szomszédos sejtet fertöz meg úgy, hogy a membránfúzió a szomszédos sejtek határán történik, s így sokmagvú sejtek alakulhatnak ki. Ezt nevezzük korai óriássejt-indukciónak.

§         A peplonnal rendelkezö vírusok egy másik csoportjánál (orthomyxo-, toga-, rhabdo-, herpesvírus) fagocitózisszerü folyamat zajlik: az érintett membránrészlet a citoplazma felé lefüzödve a vírust tartalamazó fagoszómát képez. Ezt nevezzük viropexisnek.

§         Ebben az esetben a nukleokapszidot két burok veszi körül: a peplon és a fagoszóma membránja. Ez utóbbi kettö fúziónál, mivel az alacsony pH-n a peplomerek konformációváltozást szenvednek.

§         A peplonnal nem rendelkezö vírusok szintén viropexis mechanizmusával jutnak a sejtbe, de ekkor természetesen csak a fagoszóma veszi körül a nukleokapszidot.

§         3. Eklipszis (sötét) fázis.

§         A dekapszidáció és az új vírusrészecskék megjelenése közötti idöszak, amikor is a fertözö vírus semmilyen módszerrel nem mutatható ki a sejtben.

§         Az eredeti vírusfehérjék elbomlanak, és a magára maradt nukleokapszid elkezdi a sejt átprogramozását, aminek elsö lépése a gazdasejt saját bioszintetikus folyamatainak blokkolása. Ekkorra kialakul egy új biológiai egység: a vírussal fertözött sejt.

§         A korai szakaszban az mRNS-re történö átíráshoz a vírusok gyakran vírusspecifikus enzimeket igényelnek, mert ilyenekkel a sejt nem rendelkezik. Kivétel ez alól a (+) egyszálú RNS-vírusok, mivel ezek mRNS-ként képesek müködni, és azonnal transzláció indulhat be.

§         Az elsö vírusfehérjék rendszerint olyan represszorok, melyek elnyomják a sejt saját anyagcseréjét, illetve olyan nukleinsav-polimerázok, melyek a vírusszaporodás szolgálatában állnak.

§         Az új vírus nukleinsav megjelenése után a következö lépés ezek információjának átírása mRNS-re, és így a késöi vírusfehérjék szintézise. Ezek már az újonnan képzödö virionnak lesznek alkotóelemei.

§         4. Összeépülés (érés).

§         Az építöelemek szintézisének helye a sejten belül a különbözö vírusok esetében különbözö lehet; ezek a kompartmentek az ún. virionüzemek. Gyakori, hogy a nukleokapszid rész a magban szintetizálódik, míg a többi fehérjeelem a citoplazmában.

§         A vírus összeszerelése (érése) sok esetben spontán aggregáció eredménye, más esetben a fehérjék és nukleinsavak szerkezete prediktálja a végleges szerkezetet. A kisebb kubikális vírusok esetében valószínü, hogy az alegységek olyan fizikokémiai konfigurációval rendelkeznek, melyekböl csak egyetlenféle virion forma szerelhetö össze.

§         Több vírus esetében az alkotórészek összeszerelödése érett virionná nem kifejezetten jó hatásfokú, a vírusspecifikus elemek jelentös része nem szerelödik össze virionná, vagy ha a kapszid el is készül, nem kerül bele nukleinsav. Ez jellemö pl. a pox- és adenovírusokra.

§         A peplonnal rendelkezö vírusok összeszerelésének utolsó eleme a burok felvétele. Ez a folyamat leginkább a fagocitózis fordítottjára hasonlít: membránvesztéssel járó „vírusszekrécióként” fogható fel.

§         5. Kiszabadulás.

§         A lízis egyszerre jelenti a virionok kiszabadulását a gazdasejtböl és a gazdasejt pusztulását. Más esetekben a virionok bimbózással („budding”) hagyják el a megfertözött sejtet.

§         A kiszabadulás tekintetében adódik a legtöbb különbség az egyes vírusok között. Az adenovírusok pl. az érést követöen egy ideig a sejtmagban maradnak, majd széttöredezik a maghártya. Így a virionok a citoplazmába kerülnek, a sejt dezintegrálódnak, végül a virionok „passzivan” kerülnek az extracelluláris környezetbe.

§         A herpesvírusok óriássejtek képzödése útján, citoplazmafúzió segítségével átjuthatnak a szomszédos sejtekbe anélkül, hogy kikerülnének az extracelluláris térbe.

Találat: 1212