online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Szakvizsgadolgozat - Hagyomanyörzö turizmus, Hargita megyében

turizmus

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Utazasi vallalkozasok fajtai, jellemzői
E-turizmus és utazasszervezés
Az utazasi irodai üzletagak (utazasszervezési üzletagak)
Tengerpart és sok minden mas
Amerikai utazasi irodakban valósagban megtörtént parbeszédek
Munkaszervezés a szallodaban
Szakvizsgadolgozat - Hagyomanyörzö turizmus, Hargita megyében
 
 

Szakvizsgadolgozat

Hagyományörzö turizmus

Hargita megyében


Elöszó

 Az utazó ember fö célja a megismerés, tanulás, pihenés és a szórakozás.  Pihentetö jelleggel nemcsak egy felejthetetlen természeti táj lehet az emberre, hanem méreteiben egy nagy objektum, vagy gazdagon díszített, nagyon sok mesteri munkát igénylö, emberi alkotás is.   Ezeket, az ember által készített mestermunkákat nevezzük antrópikus tényezöknek. A kulturális turizmus pedig az antrópikus tényezökre támaszkodik.

A honismeret fontos talpköve a reális önismeretnek, amely Európa nyugatabbi és boldogabbik felén hatékonyan hozzájárulhatott az egymás iránti megbecsülés kiteljesedéséhez, a turizmus, az idegenforgalom fejlesztéséhez, a gazdaság eredményességéhez, az életszínvonal növeléséhez.

A múlt értékei eröforrást adhatnak, és hatékonyan segíthetik a jelen formálását, a jövö tervezését. Erdély ezernyi természeti szépsége, képzömüvészeti alkotása és egyedülálló építészeti öröksége Európa olyan értékei közé tartozik, melyek távoli világrészekben élö honfitársaink, söt a külföldiek érdeklödését is méltán fölkelthetik. A megbecsülés és az értékteremtés−értéktovábbadás nemes szándéka hatja át a dolgozatíró alkotásának minden sorát.

Erdély megörizte a legösibb magyar díszítömüvészetet, építészeti kultúrát, népviseletet, szokásokat, anyanyelvünk kristálytisztaságát.  

A gyönyörü hegyormok, meredek völgyek, fenyvesek, tavak, borvizek− természeti szépségét, sokszínüségét mutatják.

Minduntalan tapasztaljuk azt is, hogy hatalmas eröpróbát jelent itt megmaradni, helytállni.

I. Fejezet: Hagyományörzö turizmus (fogalom, szerep, fontosság).

A hagyományörzö turizmus szerepe a hagyományok és népszokások megismerése, új helyek megismerése. Célja az általános müveltség és kultúra gyarapítása. Múzeumok, népi kiállítások, müemlékek, történelmi helyek látogatása. A turisták számára szervezett szabadidös programok, többnyire a népszokások megismerése.

    1.1.   Néprajz és folklor.

Az eredetiségben, gazdagságban és változatosságban testet öltö népmüvészet és hagyomány szokatlan turisztikai látványosság. Ezen típus legfontosabb elemek közé tartozik:

- a népi építömüvészet: a hagyományos müveltség fontos területe.  Jellegzetesek Moldva általában fából, de guzsalyon font vesszöböl vagy agyagból (vályogtégla formájában) is épített házai. Máramaroson a fö építöanyag a fa. A máramarosi falvak híresek csodálatos, valóságos faragvány-kiállításnak tünö kapuikról. Dél-Olténia másik jellegzetes csoportja a félig földbe teremtett, földkunyhóknak (vályogháznak) nevezett házak, (a felsökálinfalvai és bárdfalvai épületegyüttes, Máramaros megye a riskulicai bordakészítö mühely, Hunyad megye a Stolojani Cǎrbuneşti épületegyüttes, Gorj megye a Nagyszeben melletti Kiserdöben (Dumbrava) a Szabadtéri Néprajz Múzeumban láthatók).                                   -  a népi technika: malmok, ványolómalmok (A rucǎri népi ipari épületegyüttes Argeş megye, A curcani malom Konstanca megye, A gǎleşoaiai hat kútrödrös malom, Gorj megye − a Nagyszeben melletti Kiserdöben (Dumbrava), a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban láthatók).

Ismert népviseleti, népköltészeti, népzenei és néptánci területek: Mócvidék − Fehér megye, a Zarándi- hegység vidéke − Arad, Dorna- vidéke − Suceava, erdövidék −Hunyad, stb.

   1.2.   A székely népviselet.

            A székely népviselet: a székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinorzata változik vidékenként. A harisnyához zsinorszegésü, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelös, csukott gallérú fehér vászon-vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített – mellényt öltenek. Szokásos förevaló nyáron a fekete kalap – Küküllök mentén hétköznap a szalmakalap, télen a betürt tetejü vagy alul visszahajtott báránybör sapka. A mellényre posztóujjast vagy kurta zekét vesznek, a szürke vagy fekete hosszú zekét már az öregeken sem látni. Ma már a hagyományos viselethez leginkább ragaszkodó férfiak is csak fekete rövidkabátot, zakót öltenek a fehér harisnyához és fekete csizmához.                                   

A székely nö viselet legföbb darabja a kétrészes felsöruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban karcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársonyszegövel. A Hargita keleti oldalán, a Gyergyói-, Csíki-, és Kászoni- medencék falvaiban, a rokolya színes csíkozású háziszöttesböl készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmanként változik. A karcsú, rövid mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyagából vagy egyszínü bolti kelméböl, bársonyból, zsinórozva, vagy gyöngyös ékkel díszítve. A harangaljú rokolyához keskenyebb csíkozású vagy egyszínü selyemböl, illetve gyolcsból lerakott kötényt viselnek.

Hargita nyugati oldalán a rokolyák egyszínüek, de hímes szövésüek, köztük piros, kék és zöld a szokványosabb, azonos anyagból készült zsinóros kis mellényel. A kötényeket virágmintával hímezik. A hajukat általában két ágba fonják, és mindkét ágra szalagból csokrot kötnek. Az egyszínü gyöngyökböl füzött nyakék dísze és a hátul két ágban, hosszan lecsüngö szalag. Az asszonyok, menyecskék és idösebbek, kontyba rakott hajukat ál alatt megkötött kendövel szorítják le, aminek anyaga, színe, hímzése életkor és alkalom szerint változik. Gyakori még hárászkendö és nagykendö, de már általánosabb az ötnyolcados vatelines kabát, vagy a barnára festett irhabunda.       

  

II. Fejezet: A Hargita megye turisztikai vonzó tényezöi.

   2.1. Természeti eredetü vonzó tényezök.

     2.1.1. Borszék.   −A város 850-1000 m magasan fekszik. Jelentös fürdöváros volt. Vizét már a rómaiak is ismerték, de újkori fejlödése csak 1745-töl kezdödött. Több mint harminc borvízforrás van. Palackozzák a források vízét, vérszegénységre, emésztési zavarokra, nöi bajokra, idegbetegségek, vesebántalmak ellen javallják. Ma sajnos igen lerobbant állapotban van az üdülö.

     2.1.2. Gyilkos-tó.  −A Gyilkos-tó környéke vadregényes vidék (18.ábra), ez a „Székely Svájc”. A tó 995 m magasan van. Természetes völgyelzáródás révén, földcsuszamlás által keletkezett 1837-ben. A tó 2830 m kerületü, 10 m  mély, formája „L” alakú, Juh-pataki ága 900, a Cohárd-pataki ág 438 m. Ha van idönk, körbesétálhatjuk. A vízböl kilátszanak az elöntött fenyök csúcsai, a vas-oxidos víz konzerválta öket. A tóban feketepettyes pisztráng él.

A tó körüli hegyek: keleten a Gyilkos-hegy (1384 m), északon a Nagy-Cohárd (1507 m) (17.ábra), délen a Nagy-Hagymás (1793 m), nyugaton a Ló-havas, Vereskö, Likas-havas. A vidék természetvédelmi terület. Kezdetben Verestó volt a neve a hasonló patak mintájára. A Gyilkos-tó elnevezést Orbán Balázs használta elöször 1864-ben a tó eredetével kapcsolatos népmondák alapján. A hagyomány szerint a leomló két hegyfal közti réten egy esztena állt, s annak közelében juhokat legeltettek. A pásztorok a közeledö veszélyt látva, menekülni akartak, de a leomló „Gyilkos” nevü hegy esztenástól, juhostól eltemette öket.               

Ha idönk engedi, érdemes itt eltölteni három órát, ennyi idö alatt felmehetünk a Kis-Cohárdra. A szállodák után egy vashídon vezet az út a Kis-Cohárd menedékházig, onnan a jelzések nyomán lehet továbbhaladni. Csodálatos látvány fogad: föntröl a tó és a hegyek.

     2.1.3.  Békás-szoros.   −Erdély egyik legszebb része. Meredek szirtek, függöleges sziklafalak között vezet az út. Lenyügözö az Oltárkö egymagában magasodó sziklatömbje. Legvadabb része a „Pokol”, ahol a Békás-patak hatalmas kövek közt zubog alá. Merész szerpentineken haladunk, néhol a sziklafalból robbantották ki. Érdemes az alagút elött kiszállnunk a buszból és gyalog mennünk a szoros végéig, ahol a busz bevár, s majd visszahoz. Egy óra elég a sétára.

     2.1.4.  Tusnád.   − Az Olt-szorosban, festöi környezetben van ez a híres fürdöhely. Nevezetessége a Csukás-tó, melyröl verset írt Kányádi Sándor.

     2.1.5.  Szent Anna-tó.    − Egyik legszebb része Erdélynek a hegyek között meghúzódó, fenséges nyugalmú Szent Anna-tó. Jókai is varázslatosnak találta: „Erdély legköltöibb helyét láttam” − valotta.                                                           

A tó 950 m magasan a Csomád kráterében fekszik. Kerülete 3 km, mélysége 8 m. A tó legendáját Benedek Elek meséli el: - Valamikor a tó helyén hatalmas vár volt, s benne egy úr, ki testvére volt a ma romjaiban álló Bálványosvár gazdájának. A két testvér folyton vetélkedett. Egyszer a bálványosvári úr 12 aranyszörü paripával vont aranyhintóban látogatta meg a bátyját. Az irigy testvér elhatározta, hogy ö 12 gyönyörü jobbágylánnyal vont hintóban látogat vissza. Így is tett. Befogott 12 nagyon szép lányt, de azok alig bírták a nehéz aranyhintót. Ostorával rávágott a legszebbik, Anna nevü lányra, ki vérbeborult, s megátkozta az urat.

Az átok mindjárt teljesült, a vár összeomlott, elsüllyedt, a helyén fakadt a tó. A lány után nevezték el Szent Anna-tónak.                                        − A tó partján áll a Szent Anna-kápolna, melyet a századok során többször elpusztítottak, ám mindig fölépítették. Búcsújáró hely.

     2.1.6.  Bálványosfürdö.    − Itt borvizet ihatunk és megtekinthetjük a Sánta Ferenc: Sokan voltunk, címü elbeszéléséböl ismert „Büdös-barlangot”, 1053 m magasságban. Mérgezö kénhidrogén áramlik ki itt a földböl, mely reumatikus betegséget gyógyít. Egy óra alatt kényelmesen megjárható.                                  A közeli hegy csúcsán van a romos Bálványosvár.

2.2. Antrópikus eredetü vonzó tényezök.

    2.2.1. Csíksomlyó.  − 1556-ban a székelyek János Zsigmond unitárius fejedelem fölött aratott gyözelme emlékére lett búcsújáróhely.                         



A Kegytemplom és Ferencesrendi kolostor gótikus stílusban 1442-48 között épült. Hunyadi János a marosszentimrei gyözelme emlékére a templom építésében segítséget nyújtott. A templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel 1448. július 2-án, és akkor van búcsúja is. A templomot és kolostort többször javították, bövítették. 1611-ben a török-tatár betörés idején felgyújtották, sok embert megöltek, sokat rabságba hurcolta. Csík akkor mintegy 15 000 embert veszített. A csúcsíves kolostortemplom 1802-ig állott fenn, lebontották és anyagát beépítették a mai barokk templomba. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni és 1876-ban fejezték be. A hajó 12 m magas, félhengeres mennyezetü. A templom faszobrai olasz és magyar mesterek müvei.                                                                                

A Csodatevö Mária kegyszobor hársfából készült a XVI. sz.-ban, 2,27 m magas, és a Boldogságos Szüzet ábrázolja a Kisded Jézussal. Mindkettejük fejét korona díszíti. A Mária-szoborhoz számos csoda füzödik: betegeket gyógyított, a feléje szekercét emelö török karját elszárította. Többször olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága beárasztotta a templomot. Nagy katasztrófák idején szomorúnak látszott. A Mária-szobor jobb oldalán Szt. István király, bal oldalán Szt. László király szobra áll, magasságuk 2,6 m.                  

A templom orgonája mestermü. Negyven szólóváltozatával és 2824 sípjával az ország legkorszerübb, egyik legszebb hangú orgonája. Az egyik harang 1133 kg súlyú.               

A Kissomlyó hegyén levö kápolnák közül a legértékesebb a Salvator-kápolna az 1456-os nándorfehérvári gyözelem emlékére épült, késöbb bövítették.

A kápolna épülete és müvészi berendezése a vidékies gótika, reneszánsz és barokk jeleit mutatja. Az ajtó elött hatalmas kökereszt áll, 1876-ban állították a gyergyóalfalui hívek az 1567-es, Zsigmond királlyal szemben aratott gyözelmük emlékére, amikoris megvédték katolikus hitüket az unitárius hittérítökkel szemben. A kápolna keleti oldalán van a Szenvedö Jézus-kápolna, egy kis fülke csupán, benne az 1810-ben készült Jézus szoborral.                        

A hegyen egy ferencrendi remete él, aki találkozásunk emlékére egyházi éneket trombitált nekünk, s azt a hegyek visszhangozták. A Kissomlyó hegy nyugati oldalán a Szent Antal-kápolna van. A Salvator kápolnához vezet egy meredek út is, melyen régebbi keresztek mellett stációs keresztek is láthatók, ezt az oldalt „Jézus hágójának” is nevezik. A zarándokok szívesen védigjárják és imádkoznak a keresztek elött.  

     2.2.2.  Zsögöd.    − Egybeépült Csíkszeredával. Itt született Nagy Imre (1893-1976) festömüvész. A székely nép, a székely világ volt állandó témája. Ami Tamási Áron írásaival alkotott, Nagy Imre a festészetben örökítette meg. Szülei földmüvesek voltak, fiukat Csíksomlyón taníttatták. Különös gyerek volt, mókusokat fogott be. Anyja elnézte neki „Milyen gyermek vagy te, Imre”, de amikor egyszer farkasfit szerzett, s az a tyúkketrecben kísérteties hangon nyögött, „Az apád istenit, miféle állatot hoztál megint ide? Pucolj vele együtt!” korholta meg apja. Egész életében szerette az állatokat, pl. törött csirkelábat sínbe tett. Volt egy törött szárnyú is, minden gólyacsapatot lekelepelt.             

Hétévese követ faragott, homokba, falra rajzolni is kezdett. Egyre több idöt töltött a természetben, s leste a mozduló állatokat. Telente a falusi asszonyoknak szentképeket festett. 1945-ben végleg hazatelepült. Gazdálkodott, méhészkedett, szabad idejében a hegyekben festett. Képeit nem adta el,

Erdélynek, Székelyföldnek, a nemzetnek akarta egy tömbben megtartani, ezért döntött egy galéria építése mellett szülöháza töszomszédságában, mely a föút mellett van.

     2.2.3.  Csíkszereda.    − A Hargita alatt 665m magasan fekszik. Legszebb müemléke a Mikó-vár, építöje Mikó Ferenc (1585-1636) csíki kapitány. A törökök lerombolták a várat, késöbb kaszárnyának építették újjá. Ma múzeum. Mellette szabadtéri múzeum van régi csíki házakkal, székelykapukkal.           

A Márton Áron Líceum 1868-bam Csíksomlyón kolostori iskolaként kezdett müködni, 1911-ben költöztették be a városba.

     2.2.4.  Madéfalva.   − Az 1764. évi Siculicidium, a székelység „Szent Bertalan-éjszakája” emlékhelye. Mária Terézia a székelységet határör katonáskodásra kötelezte. A székelyek tiltakoztak ez ellen, s amikor összegyültek Madéfalván, hogy választ kapjanak a császárnö tábornokától, éjszaka rájuk lövettek. Mintegy kétszázan elestek, sokan elmenekültek Moldvába. (Ahol késöbb öt falut hoztak létre Bukovinában, majd innen 1941-ben áttelepítették öket Magyarországra. Többen Érden élnek közülük, Európa- díjas a népdalkörük, melyet Kóka Rozália elöadómüvész vezet.)

A vérfürdö rendezöi félelmet akartak ébreszteni Székelyföldön, de csak gyülöletet tudtak szítani önmaguk iránt.                                                                                                             1899-ben emlékoszlopot állítottak közadakozásból.  

     2.2.5.   Csíkrákos.     − A falu északi határában, Görcsfalva felé 1 km-re egy híres Árpád-kori templomot nézhetünk meg, tornya falán falfestménytöredék látható, melynek érdekessége, hogy keresztény és pogány szimbólumok találhatóak rajta (egyedüli Európában).

A templom sírkamrájában nyugszik Cserei Zsuzsanna, aki a Székelyföldön önzetlenül nagy adakozásokat tett (Mikes Kelemen mátkája volt). A cinteremben Zöld Péter lelkész sírja van, ö volt az 1764-es madéfalvi ellenállás egyik vezetöje. Itt született Cserey Mihály (1668-1756) történetíró.

     2.2.6.   Csíkkarcfalva, Jenöfalva.    − Jenöfalván visz át a föút, a vele egybeépült Kacfalva a vasúton túl van. Ha nem tud bemenni a busz a vasúti átjáró magassága miatt, akkor egy óra alatt megjárható gyalog. Érdemes megtekinteni a karcfalvi római katolikus erödtemplomot.                                      

A XV. sz.-ban épült gótikus stílusban. Különlegessége, hogy az egyik legnagyobb és legszebb parasztvár. 8 m magas terméskö várfala a szabályos lörésekkel, gyilokfolyosóval ma is ép. Kapubástyájának mellvértje van, 1720-ban toronnyá magasították. (A templom zárva van, de délben a harangozáskor kinyitják.)

     2.2.7.   Csíkszentdomokos.     − Itt született Erdély áldott püspöke: Márton Áron (1897-1980), aki 1946-ban kiállt az erdélyi magyarokat sújtó nacionalista rendelkezések ellen: levélben kérte a magyarság jogainak tiszteletben tartását.  

Állította, hogy az erdélyi magyarság nem osztja a kommunista nézeteket, és emlékiratban tiltakozott a Magyar Népi Szövetség állítása és nyilatkozata ellen, mely szerint az erdélyi magyar nép minden tagja Romániához akar tartozni. Ezt az emlékiratot a békeszerzödéseket tárgyaló nagyhatalmakhoz is elküldte társaival, akiket mind letartóztattak. Márton Áront is elítélték 1951-ben tízévi nehéz börtönre, és öt évre megfosztották politikai jogaitól, késöbb élete végéig házi fogságban tartották. – Emberi nagyságát, székely öntudatát mindez nem törte meg.

     2.2.8.   Gyergyószentmiklós.    – Itt született Salamon Ernö (1912-1943) költö. Katolikus temploma a XV. sz.-ban épült, barokk stílusban átépítették a XVIII. sz.-ban.                                                                                                                 

Örmény katolikus temploma XVII. sz.-i. Az örmények 1670 táján települtek ide Apafi Mihály segítségével, Moldován át történt menekülésük idején. I. Lipót alatt katolizálták, szertartásukat örmény nyelven végzik.          

A fötéren 1990-ben gyönyörü kopjafát állítottak a székelyek, örök mementóként rávésték: MARADUNK                                                                         

Gyergyóalfalu templomkertjében is márvány emléktábla áll: „EMBER VÉSD A SZIVEDBE HOGY EZ A FÖLD MINDIG SZÉKELY VOLT ÉS AZ IS MARAD”

     2.2.9.   Gyergyóremete.    – A Maros bal partján 760 m magasan fekvö falu második szálláshelyünk (a falusi turizmus folytán).                                           

Itt született Cseres Tibor 1915-ben. Őseink kertje, Erdély címü müvében szülöföldjének állít emléket.

     2.2.10.   Ditró.    − Itt született a telefonhírmondó megalkotója, Puskás Tivadar (1844-1893). Gyönyörü a katedrálisa, a XIX. sz.-ban épült eklektikus stílusban.                                                                                                                                        

 A falutól keletre 4 km-re van a Tatárdomb, a tatárok elleni gyözelem emléke. 1716-ban 3000 fönyi tatár sereg tört Gyergyóra. A fegyverforgató férfiak nem voltak otthon, de 250 harcos Gábor diák vezetésével megverte a fosztogató sereget. A harcban asszonyok is részt vettek, ök voltak a székely „egri nök”.

     2.2.11.   Szárhegy.   − Szárhegy a Gyergyói-medence egyik legrégebbi települése. A románkor és a gótika egyik szép emléke.

A plébánia templom története

A templom a Bányának nevezett helyen, a legelsö történelmi adat szerint 1235-böl származik, az erdélyi egyházmegyei Schematizmus szerint. Az 1332-1334-es évekböl származó pápai tizedjegyzékben a gyergyói medencéröl ezt jegyezték fel: „Miklós pap Giurgeu-ból 4 banalest fizetett.” Ez a helység vagy a Gyergyószentmiklós-i 78 kapu, vagy a Szárhegyei 48 kapu, valamint Alfaluban 44 kapu volt.

A gótika emléke a csúcsíves ajtó. A román kori templom a XV. században részben vagy egészen a gótikus templomnak adja át, pontosabban 1400-ban, aminek a dátumát a templom déli oldalán köbe vésve örökítették meg, amely most másodlagos elhelyezésben látható. A templom tornya 1488-ból, Mátyás király korából származik. Ebböl a korból ma is áll a szentély, poligon záródással. 1592-ben Lázár András kegyúr protestáns hitre tért és a templom oltárait, keresztjeit kidobatta, elégette, de nemsokára visszatért az ösi katolikus hitre és visszaállítatta az oltárokat. A templom az idök folyamán nagyon sok átalakuláson ment át, innen érthetö a különbözö stílus. Az oldalbejáró és a Jézus Szíve kápolna 1730-ból való. A templom vártemplom volt és a ma napig is körülvevö falon lörések voltak. A szentély mennyezetén csúcsíves hálóboltozat volt. Török Sándor plébános (1818-1831) fájdalmasan jegyezte fel a Domus Históriába, hogy egy alkalommal az ö távollétében a községi bíró a hálóboltozatot leverette.

A templom belsejét 1963-ban Milthaller, aradi festö festette, Lukátsovits Magda festömüvésznö segítségével, aki müvészi kivitelü festményeket készített. Megelözöleg a Müemlék Bizottság felszólítására a szentély körüli és a templom északi oldalán levö földet el kellett hordani (1,2,3,4.ábra).

A templom külsejét 1969-ben javították ki. A torony újrabádogozása, valamint a szarvazat nagy részének kicserélése 1971-ben történt.

A templomban levö XIII. századi, Róbert Károly idejéböl származó egy darab homokköböl faragott keresztelö kutat a bukaresti Történeti Múzeumban állítottak ki. Három harang van, amelyeket 1925-ben Sípos Sándor plébános idején szereztek be: 1300, 350, 250 kilogrammosak. A nagyobbik harangot gróf Lázár István öntette, amelyet 1944-ben ágyúöntésre szolgáltattak be.

A Lázár család több tagja is a föoltár alatti kriptába van eltemetve.   

A Szárhegyi Lázár-kastély.

A szárhegyi kastély nagy ismeretekkel rendelkezik a szakirodalomban: Benkö Károly, Kövári László, Orbán Balázs és Lázár Miklós kutatásai révén a XIX. Század közepétöl kezdve. Elsösorban a levéltári források feldolgozására támaszkodó munkáikból ismerjük a kastély XVI-XVIII. századi tulajdonosait.

A vár építése a 15. században I. Lázár András, nagytekintélyü székely föember idején, 1506-ban kezdödött. A 15. század második felében kialakította a négyszögü, kökerítéses udvart, befele irányított tornyokkal. Fia, I. János a 16. század elsö negyedében tovább bövítette, ekkor nyerte el mai formáját a várfal. A kaputorony két szobával és emelettel bövült, a kapubejáratra gótikus betük kerültek, s az 1532-es évszám, amely az építkezés befejesztének idöpontját jelzi (5,6,7,8,9,10.ábara).

II. István a 16. században folytatja apja munkáját, megépítette a külsö sarokbástyákat, amelyek reneszánsz stílusban épültek (a sarokbástyák elöbbre való építése biztosította a várfal ostrom alatti védelmét), megerösítette a Szármányhegy felöli oldalt kettös fallal és több toronnyal. II. István leánya, Lázár Druzsina Iktári Bethlen Farkasnak lett a felesége, aki férje halála után két

gyermekével, Gáborral és Istvánnal hazaköltözött a kastélyba. Bethlen Gábor, a késöbbi fejedelem itt, anyja testvérénél, III. Lázár Andrásnál nevelkedett. Ugyancsak Bethlen Gábor fejedelem olasz építészeinek erdélyi tevékenységével próbálta magyarázni egy másik, 1981-ben megjelent tanulmány is a szabályos alaprajzú, négysarokbástyás kastélyok erdélyi elterjedését. A Bethlen-kori építkezések jellemzö elemei a bástyákon megjelenö oromzatos ablakok és a reneszánsz pártázatok, ezek a motívumok jól megfigyelhetöek az épületek homlokzatán.  

A kastély újraépítését megelözöen, 1963-ban a kutatásokkal párhuzamosan indultak meg a régészeti ásatások, és az elsö restaurálási kísérletet elökészítö falkutatások. A kastély területén a középkort megelözö korokból csak szórványos leletek tanúskodnak, ezek közt bronzkori, dák és IV. századi anyagot, valamint XII-XIII. századi kerámia és nagyobb számú Anjou- illetve Zsigmond-kori leletre találtak. Az udvar kirajzolódó méreteiböl ítélve a rezidencia kiemelkedö jelentöségünek mutatkozik, valamint a csempeleletek alapján elképzelhetö, hogy egyazon védöfalon belül több lakóépület is lehetett.

Az északkeleti úgynevezett Asszonyok Háza, amely barokk külsöt kapott, az alatta feltárt téglalap alaprajzú udvarházat Lázár I. András használhatta.

Az udvart bekerítö falak közül csak a déli kapott kétsoros, vakárkádos kialakítású pártadíszt, melyet talán már megépítésekor növényi elemekkel festettek le.

A sarokbástyákat földszintjükön a forgózáras kilövönyílások, a keskeny lörések nyújtottak védö segítséget a támadókkal szemben, valamint a második emeleten a szuroköntök várakoztak a támadókra. A sarokbástyák elsö emelet timpanonos ablakainak kialakítása utal elsödleges lakófunkciójukra.

Lázár IV. István a középkori szabálytalan, „organikus” kialakítású föúri rezidencia átépítésével egy méreteiben impozáns, Erdélyben páratlan, belsö udvaros, téglalap alaprajzú sarokbástyás épületegyüttest hozott létre.

A kastély a XVII. század végére, gróf Lázár Ferencz idején nyerte el legpompásabb kialakítását, ellenben ekkor érte a legnagyobb pusztítás is, a császári csapatok által a Rákóczi-szabadságharc alatt történt dúlások, és tüzvész sújtotta a legjobban az épületeket. Az 1748 évi újabb tüzvészt követöen a kastély fokozatosan kezdte elveszíteni rezidenciális szerepét, a XIX. Század közepére már csak néhány helyiséget lakták, és lassan pusztulni engedték a kastély melléképületeit is.

Az intézmény müemlékvédelem szükre szabott keretei egy teljes századon keresztül nem nyújtottak lehetöséget a kastély romlásának megállítására. Helyi kezdeményezés mozdította ki végül holtpontról az aggasztóvá vált helyzetet az 1960-as években. A mintegy húsz éven áttartó rekonstrukciós munkálatok során sorra helyreállították a délnyugati és délkeleti bástyát, az északkeleti Vörös-bástyát, a Hosszú palotát, a csonka északnyugati bástyát valamint a tömlöcöt, a kapuépületet és a déli homlokzatot. A „Lovagterem” elnevezést kapott, romos északnyugati palota hiteles elemeket nélkülözö északeurópaias, késöreneszánsz stílusú oromzattal és pártasorral látták el.   A helyreállítások Stibli Sándor tervei alapján, a Nemzeti Müemlékvédelmi Igazgatóság jóváhagyásával készültek.

A kastély újjáépített termeiben ma állandó képzömüvészeti kiállítás tekinthetö meg, azokból az alkotásokból, amelyek az 1974-ben alapított nemzetközi müvésztelep gyüjteményét képezik. Ugyanitt a népmüvészeti tábor is bemutatja alkotásait.

1996-tól kezdödöen a Lázár-kastélyt a Hargita Megyei Önkormányzat által fenntartott Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont müködteti.

A Ferencesrendi-kolostor.

 A kolostor a falutól teljesen elszigetelve, de mégis közeli térben és magaslatban egyaránt, a Szármány-hegy oldalán helyezkedik el (11,12.ábra). A ferencesek megjelenése elött ott már öt külön, kereszt alakban elhelyezett kápolna állott. A Szármány-hegynek egész vallásos jellege, úgy a kezdeti kápolnás korban, mint az utóbbi kolostoralapításban a helybeli Lázár-családhoz füzödik. A család tulajdonát képezte az egész hegyoldal és ugyancsak a család tagja, építtette a régi kápolnákat és folyt be a kolostoralapításba. Lázár István Csík-, Gyergyó- és Kászonszék fökirálybírója, 1642-ben ferenceseket telepített a szármány-hegyi kápolnák helyére és örök adományként a ferenceseknek adta a kápolnákat és azokat, körülvevö területeket.

1665. január 5-én adta ki Lázár István újraadományozási levelét, melynek alapján a szárhegyi kolostor valóban létrejött. A kolostort nagy elemi csapás érte – 1872. május 22-én, mikor ugyanis teljesen leégett. A tüzvész elég távol ütött ki a faluban, de az erös szél miatt felröpítette az égö zsindelyeket a hegyre és egyszerre borult lángba az egész épület. Odaveszett a templom és a kolostor tetözete, a torony fedele, elolvadtak a harangok. A tüz martaléka lett a kolostor minden berendezése és összes gazdasági épülete.

A szárhegyi kolostorról ma egy sornyi hagyaték sem maradt fenn, se könyvben, sem írásban. Hiányzanak a legföbb régi forrásaink, elpusztult a régi háztörténet, beleértve a levéltári adatokat is.

A berendezés az 1900-as évek után majdnem teljesen kicserélödött. 1903-ban belül újból festették, elkészülnek a színes ablakok, Tirolból hozatják a nagy Szent-Antal szobrot, a Szent-Ferenc embermagasságú szobrát és elkészül az új orgona. Bizonyos idöközönként szükséges az alapos javítás, föképp a víz elleni védekezés. Ugyanakkor a szárhegyi kolostor örzi külsejében eredeti formáját. Ennél fogva különleges értéket hordoz, azon felül is, hogy müemlék.

Idörendben ösháza a provinciának, a harmadik Csíksomlyó és Mikháza után. Építészetileg pedig unikum, egyedül örzi az obszerváns ferences kornak és építkezésnek változatlan nyomait. A templom legutóbbi restaurálása 2006 tavaszán történt.

A Ferences kolostorban nyugszik Kájoni János (1629-1687), pap, orvos, író, természettudós, nyomdász, zenész, zeneszerzö, orgonaépítö. Írásai sajnos elégtek. Orgonát épített Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen, Székelyudvar-helyen. Nyomdát hozott létre és kinyomtatta a Cantionale Chatolicum címü énekeskönyvet (1676). Ő gyüjtötte és tökéletesítette e dalokat.

Személyes tapasztalatom és meggyözödésem, hogy az itt élö ferencesrendi szerzetes Szentmise áldozati bemutatásán résztvenni egy külön élményt jelent, maga a 89-életévet betöltö, öregséget semmibe vevö Ervin Atya, élénk beszédével, fürge mozgásával, és talán minden fiatalt megszégyenittö gyorsan vezetö autójával egyszerüen valami „nagy” ez számomra.(G. A.) –

A Szent Antal-kápolna

A Lázár kastély hátánál egy keskeny erdö húzódik, az erdö mögött a Szármány hegyén egy kis kökápolna áll. A kutatások szerint a ferencrendi kolostor helyén lévö öt kis kápolna megmaradt elemeiböl, az 1600-as évek végén az 1700-az évek elején készült. A föoltár festménye Úrunk menybemenetelét ábrázolja.

A kultúrház

 Szárhegy a gyergyói medence egyik gazdagabb települése volt, hozzátartozott a Borszéki fürdö egyrésze is, a XX. Század elsö évtizedében.  

Közbirtokosság és a Községháza, kultúrházat építtet (13,14.ábra). A terveket Csiszér József Marosvásárhelyi építésszel készíttették el, és 1918-ban fejezik be. 

A falu 4km-er hosszúságban öleli körül a Szármány-hegyet, a végig húzódó föút mentén megfigyelhetjük a módosabb gazdák, épségben szépen megmaradt kuriájít. Például az Angi István házát, és a Ferencz András udvarházat (15,16.ábra).    

III. Fejezet: Minöségfejlesztési stratégiák a hagyományörzö kulturális turizmusban.

Az infrastruktúra magába foglalja az utak minöségét, energia ellátást, vízhálózat minöségét, szolgáltatások minöségét, jövedelmek növelését, stb.

Az infrastruktúra javítása hozzájárulna az idegen forgalom növekedéséhez, valamint a turizmus fejlödéséhez, úgy Hargita megyében, mint az egész országban.

Úgy gondolom, hogy Hargita megye egy szép megye, de ez közel sem azt jelenti, hogy nincs szüksége változtatásokra, javításokra. Véleményem szerint nagy figyelmet kellene szentelni az utak minöségére, hiszen az elsödleges lépés a turizmus fellendítése érdekében a jó utak biztosítása.

Nagyon sok turistát a rossz út tudata már eleve visszataszítja így megakadályozva Hargita megye turizmus elörehaladását, fejlödését. De nem csupán az utak állapota az ami változást igényelne, hanem a reklám is. Hiszen a fejlödés egyik alapeleme a reklámozás lenne.

Ez az ami Hargita megyében hiányzik. Egy ilyen megy, amely ennyi szépséggel, természeti adottsággal van megáldva, nagyobb figyelmet és pénzt kellene rászánni. De hiszem, hogy már a legjobb úton haladnak e tények alakításán.     

Utószó



Amint a dolgozatom is mutatja Hargita megye rengeteg szépséggel büszkélkedhet. Nagyon lényegesnek tartom a hagyományörzést, a régebbi kiemelkedö személyek emlékének az örzését, éppen ezért választottam dolgozatom témájául ezt a megyét, hogy amennyiben csak lehetséges én is hozzájárulhassak Hargita megye turizmusának fellendüléséhez.

Véleményem szerint ez a megye életkortól függetlenül tud ajánlani a kedves turistáknak szórakozási, kikapcsolódási lehetöséget. A mennyiben ez a dolgozat legalább egyetlen „lépcsöfok” is lesz Hargita megye propagandizálásához, máris elérte célom. 

Képtár:

   

                   (1.ábra)                                                          (2.ábra)

    

                    (3.ábra)                                                       (4.ábra)

                                                   

                      (5.ábra)                                                  (6.ábra)

 

                    (7.ábra)                                                     (8.ábra)

                                                 

           (9.ábra-70-es évek)                                       (10.ábra-2006-ban)

 

                        (11.ábra)                                                (12.ábra)

  

                      (13.ábra)                                               (14.ábra)

 

                    (15.ábra)                                                   (16.ábra)

      

(17.ábra)                                                       (18.ábra)

Válogatott irodalom:

1. A Gyergyószárhegy-i Plébánián szolgáló papok feljegyzései a templom építéstörténetéröl.     

 2. Dr. Dombay István, (2004) – A turizmus földrajza, F&F International Kft., Gyergyószentmiklós.

3. Dr. Hankó Vilmos, (1896) – Székelyföld, Laude Kiadó, Budapest.

4. Emödi Tamás,  (2006) – A Gyergyószárhegyi Lázár-kastély, Mark House srl., Gyergyószentmiklós.

5. P. Benedek Fidel, (2005) – Ferences kolostorok, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda.

6. Váradi Péter Pál, Löwey Lilla, (1997) – Gyergyó és vidéke, Viza Kiadó Kft,            Balatonalmádi.

Találat: 1957