online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

SZAKVIZSGADOLGOZAT - Faluturizmus a gyergyói medencében

turizmus

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Kastélyaink helyzete régen és ma, hasznosítasi problémaik, valamint az ezekre tett megoldasi javaslatok
A kastély marketingtevékenysége
Rendezvények szervezése a kastélyban
Az utazasi irodai üzletagak (utazasszervezési üzletagak)
Amerikai utazasi irodakban valósagban megtörtént parbeszédek
A turizmus fogalma és jelentősége
A magyar kastélyépítészet történeti attekintése
Munkaszervezés a szallodaban
Vendéglató rendezvények a szallodaban
Szakvizsgadolgozat - Hagyomanyörzö turizmus, Hargita megyében
 
 

„BATTHYÁNY IGNÁC” SZAKKÖZÉPISKOLA

GYERGYÓSZENTMKLÓS

TURIZMUS SZAK

SZAKVIZSGADOLGOZAT

Faluturizmus a gyergyói medencében

Elöszó

Dolgozatom témájául a falusi turizmust választottom. Nagyon lényegesnek tartom, a falusi turizmus ismertetését, bemutatását is. Éppen ezért választottam ezt a témakört, hogy amennyiben lehet akár én is tehessek a falusi turizmus fellendítése érdekében.

A dolgozatom IV. nagy fejezetböl épül fel.

Az I. fejezetben a falusi turizmust Erdélyben, mint hivatás a múlt és jelenben mutatom be, amely magába foglalja a fogalom és annak magyarázatát, a vendégek fogadása és a vandégekkel való kapcsolattartás a kezdetektöl napjainkig.

Ahogyan dolgozatom is mutatja a falusi turizmus rengeteg elönnyel büszkélkedhet, de azért okokat is lehet találni, negatívumokat.

Továbbá ismertetem Székelyföld turizmus formáit: üdülöhelyi turizmus, sport turizmus, vallási turizmus, a történeti értékeken alapuló úgynevezett örökség turizmus, wellness termékcsoport.

A II. fejezetben a gyergyói medence turisztikai kínálatát ismertetem és mutatom be.

A természeti és antrópikus vonzó tényezöket.

Részletes leírást és bemutatást ismertetem: 1. Gyergyóalfalú

                                                                     2. Gyeregyócsomafalva

                                                                     3. Gyergyóditró

                                                                     4. Gyergyóremete

                                                                     5. Gyergyóújfalú

                                                                     6. Gyergyószárhegy

                                                                     7. Tekeröpatak

A III. fejezetben a faluturizmus alap és kiegészítö szolgáltatásait mutatom be.

Elszállásolás, étkeztetés, program lehetöségek és más szolgáltatások: Gyergyószentmiklós és környéke.

A IV. fejezetben a falusi turizmusfejlesztés lehetöségeit a gyergyói medencében mutatom be. Konkrét javaslatokkal támasztom alá, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy jobb legyen fellendülésre értem. Ami nagyon fontos, a reklám tevékenység, és az hogy a turisták közvéleménye szerint milyen uton halad a turizmus, milyenek a szolgáltatások, megfelel-e a minösített osztálybasorolásban e kérdésekre a választ minden turista felteszi magának.

Ahogyan dolgozatom is mutatja a falusiturizmus rengetem lehetöségekkel rendelkezik.

Ez a turizmusforma, ahol akár az aktív, akár a passzív pihenés igénylö turista igényeit ki tudja elégíteni. Hiszen itt lehetöség nyílik olyan tevékenységek müveléséreis, amelyet egy városi környezetben nehezebben érhetünk el. Ugyanakkor lényeges megemlít 656j93g enünk, hogyha falusi turizmusról beszélünk azt a hatalmas vendégszeretetet, amellyel fogadják az érdeklödö turistákat és ahogyan a vendégek rendelkezésére állnak a falusi környezetben élö emberek. Véleményem szerínt a falusi turizmus fellendítése az elsödleges célok között kellen-e szerepeljen, hiszen a számos elöny mellett még gazdasági szint emeléséhez is vezetne.

Minden igyekezetemet próbáltam arra irányítani, hogya dolgozatom lehetö legjobb és legszebbik oldalát mutassa be a falusi turizmusnak, de ugyanakkor élethü is legyen.

Igy remélem, hogy ha valaki átolvassa a dolgozatomat, nagy kedvet fog érezni arra, hogy a legközelebbi szabadságát egy falusi környezetben tölthesse el.   

Végsö következtetésként megprobáltam úgy megközelíteni dolgozatom témáját, hogy a helyi jellegzetességek mellett a turista a helységböl távozva is felfedezhesse a környék szépségét.

Szeretném megemlíteni, hogy a faluturizmus kiépítése mellett még akadna javítani való turisztikai szempontból.

Elöször is az útak állapota javításokra szorul mert egymást érik a gödrök és ez nincs jó hatással a külföldi turistára, aki a nyugati minöséghez van szokva.

A nagyobb reklám színtén segítene a turisták vonzásában, amely egyidejüleg fellendítené a faluturizmust is. Ugyanakkor a rengeteg látnivaló nem elégséges a turizmus fejlesztésében.

Ötletek bár vannak, úgyérzem hogy a faluturizmus jó úton halad egy komolyabb turisztikai élet irányában. A jellenlegi kép nagyon ösztönzö és remélem, hogy a jövöben egy aktív kép tárulnak elénk ami a faluturizmust illeti.


I.      Faluturizmus Erdélyben-múlt és jelen

A falusi turizmus jelenti a szabadidö eltöltését falun, azaz vidéken. A „nem zajos város” ellentétpár határozza meg a fogalom körét. Tehát a város zajától távol, többnyire természetes környezetben gyakorolt turisztikai tevékenységek gyüjtöneve. A falusi turizmus a mezögazdaság egyik bevételi forrása. A mezögazdaság és a turizmus szorosan kapcsolódik egymáshoz. A szép, érintetlentáj képezi a turizmus sikeres fejlödésének egyik alapját, és ugyanez az alaptökéje a fenntartható mezögazdaságnak is. A falusi turizmus a családi gazdaságok számára fontos bevételi forrás, mivel egyre több gazda értékesíti közvetlenül megtermelt és feldolgozott saját termékeit. A mezögazdasági közvetlen értékesítés a termékeknek a fogyasztok részére történö közvetlen kereskedelmi és feldolgozó üzemek bekacsolása nélküli eladása.

A falusi turizmus egy másik megközelítésében a vidéken igényelt szálláslehetöség fogalmával azonosítható. Romániában a turizmusnak minden vidékkel összefüggö formája a FARM mellett eltöltött nyaralás és egyéb tevékenységek (túrázás, kerékpározás, lovaglás stb.) falusi fizetövendéglátáshoz tartoznak ide. Faluturizmusnak minösül tehát minden vidéki nem városi és nem kiemelt üdülöhelyen fekvö településen folytatott vendégfogadás, mely magába foglalja a szállás bisztosítását, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. Mindez a falusi vendégfogadás fogalomkörét is kimeríti.

A falusi turizmus jelentheti a vidéken, falun élö emberek által felajánlott vendéglátást és programlehetöségeket pótlólagos jövedelem szerzés céljából. Lényeges hogy a turisták megismerjék a parasztudvar állatait, növényeit, összekapcsolja a természeti és a természetközelség élményeivel. Mindemellett egyre több fogyasztó igényli, azt hogy a terméket a termelönél vásárolja mag. Elsödleges célként jelentkezik megismerkedni a falusi életmóddal, szokásokkal és hagyományokkal, a tájjellegü ételekkel és italokkal. Ehhez a kikapcsolódás felüdülés is társul, mindezeken túlmenöen a vendég kedve szerint bekapcsolódhat a falusi munkákba (szénakészítés,

terménybetakarítás, állatgondozás.) Ebben az értelemben inkább az Agrotrizmus fogalma kerül elötérbe, akkor az ökoturizmus kifejezés kerül elötérbe. E formában a fö motiváció jó levegö, természetközelség. Megnyitja elöttünk a falu, erdö-mezö titkait, barátságos falusi emberekkel, gazdaudvarok szegleteivel, házi állatokkal, erdei és mezei virágokkal, szabadon élö vadállatokkal.

A séták csörgedezö patakok, tiszta levegö, friss gyümölcsök, falusi ételek.

Ez mind szép élmény. Egyben szelíd turizmus vagy lágy turizmus fogalmához közelit, s a természetközelséget ösztönzi. Ha a vidék népi kultúrája, a hagyományok, feltárása kerül elötérbe, akkor a Kulturális turizmus fogalmához közelit. Más megnevezések:- ha a turizmus tevékenysége egy mezögazdasági farm területén zajlik, akkor a farmturizmus kifejezést jelölik meg fö fogalomként. Ez esetben a mezögazdasági termelés fenntartását segítö tevékenységi forma emelödik ki.

A falusi üdülés ugyanakkor jelentös esélyt ad a gazdaságnak bevételeik biztosításához . Ha a turisztikai tevékenységeket együttesen a falvak megnevezést kapják (sate de vacanţă) az urális térség mind térkategória az a terület, ahol az aktív lakosság zöme a mezögazdaságban dolgozik. A kistérség egy nagyobb région belül (pl. Székelyföld vagy az Udvarhely régió) a települések között létezö önszervezödés kapcsolatrendszert felmutató települések együttese. A régióközpont fogalma alatt olyan város érthetö, amely erös vállalkozási (termelési és szolgáltatási) és innovációs lehetöségekkel rendelkezik, továbbá megfelelö szellemi háttérrel, gazdasági-társadalmi kapcsolatrendszerrel munkaerö és piaci vonzáskörrel, a gazdasági megújulás és a szerkezetváltás garanciával, tudatos városfejlesztési politika felfuttatásával. Ide sorolható tanulmányunkban pl. Csíkszereda,  Gyergyószentmikós.   

Székelyföld turisztikai kínálata és vendégforgalmának föbb jellemzöi:

1970-es évek: Székelyföld turisztikai fejlesztése, nagy befogadóképességü szállodák építése.

1980-as évek: karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges anyagi fedezet megvonása, szolgáltatások minöségének csökkenése.

1990-es évek: privatizáció megindítása – a falusi vendégfogadás elsö lépéseit Parajdon, Szovátán, Szárhegyen, Farkaslakán, Csíkrákoson, Csíkszékvizen tették meg.

Székelyföldön mindegy 600 turisztikai érdekesség található, jelentös müemléket tud felmutatni 100 országos, 200 regionális jelentöségü.

Turizmusformák Székelyföldön:

1.         Üdülöhelyi turizmus:

-        többnyire a nyári idöszakra jellemzö pl.(Tusnád, Parajd, Szováta, Gyílkos tó)

2.         Sport turizmus:

-        nyári, téli sportok üzése a pihenö szabadság alatt.(vízi sportok, sí, hegymászás, sporthorgászat, extrém sportok.) pl.(Harghita-fürdö, Madarasi harghita, Gyergyószentmíklós,Tusnád.)   

3.         Vallási turizmus:

-        Csíksomlyó –a hit és a kultúra központja volt és maradt a Szüzanya oltalmazó szeretetében. Ma is élö mitológia. Ennek a hitvilágnak megtartó ereje elevenen él a székelység tudatában. A pünkösdi búcsú Erdély hittételének hatalmas népünnepélye.

4.         A történeti értékeken alakuló úgynevezett örökség turizmus:

-        Fellendülöben van és különösen a népi, építészeti, müemlékek megtekintése jelentös pl.(templom és kúria építkezések)

5.         Wellness termékcsoport:

-        Gyógyturizmus pl.( Tusnád, Parajd, Szováta, Borszék.)

-        Termálturizmus pl.( Topliţa )

-        Fitnessturizmus: - külömbözö szállodák kiegészítö szolgáltatása pl.(  Maros Hotel)

     

A falusi turizmus gyenge láncszemei Székelyföldön régen és ma:

Negatívumok:

-     Gyenge a turisztikai termékfejlesztés.

-     Lábadozó a piacra vitel.

-     Elégtelen önképzési és irányítási rendszer.

-     Kezdetleges vállalkozói szféra.

-     Nem elégé tudatosodott, hogy a turista, vendég ma már nem szállodát vagy egy települést keres, hanem teljes szolgáltatás csomagot kíván a választott üdülésformához.

Okok:

-        nincs jól szervezett szolgáltatási lánc

-        A turisztikai információk nem teljes körüek, nincs választék a programokban

Pozitívumok:

-        Kitünö természeti adottságok

-        Vendégszeretet

-        Munkaerö adottság

-        Az úti cél – menedzsment oldaláról közelítve az alábbi kulcselemekre kellene összpontosítani:

-        mi a turisztikai alapkínálat

-        Az utazás szervezök rétege nagyon vékony,az együttmüködés is esetleges­­­

-        Milyen az értékesítési hálózat

-        Menyire figyelnek a minöség és tudás menedzsmentre

A visszatérö vendég már ismeri a lehetöségeket és a márka ismeretség egyfajta biztonságot is, kölcsönöz a turisták számára.

Székelyföld kereskedelmi szálláshelyek szobakihasználtsága nagyon alacsony.

A szálláshelyi igénybevétel javarészét külföldiek teszik ki: az eltöltött vendég éjszakák részaránya nekik kedvezö.

Általánosan megállapítható, hogy azok a tájak vonzzák a turistákat ahol a kínálat minimális jellegü, és elég változatos, ahhoz hogy egyre többet költsenek , ezt szolgálja az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése mellett a marketing munka.

Ahhoz, hogy minél több vendég érkezzen erre a vidékre, a szálláshely és a természeti vonzerök mellett szükséges a mentalítás váltás, a minöségi kiszolgálás és ellátás, változatos programok megalkotása, a hagyományos magyaros-székelyes vendéglátás tekintélyének visszaállítása a „nálunk” (is) itthon van” szlogen, a valódi vendégbarát magatartás érvényesítesse.

Kevés utazási iroda foglalkozik a termék és a program kínálattal, klasszikus, színvonalas szervezéssel.

A welness hétvégék kialakítása: a gyógy, falusi és ifjúsági turizmus keretén belül  

II.    Gyergyói medence turisztikai kínálata

2. 1   Természeti vonzó tényezök

A természet álltal alakultak ki az idö folyamán. A természeti táj vonzó tényezöi: domborzat, vizhálozat, éghajlat (klima), növényzet, állatvilág, természetvédelmi rezervátumok.

2. 2   Antrópikus vonzó tényezök

Ember álltal alkotott turisztikai jelenséggel bíró tényezök. Vonzó hatásuk a következökön nyílvánul meg: egyediség, régiség, eredetiség, méret, esztétika, funkció.

A Gyergyói medence

1.     Gyergyóalfalu (Joseni)

2.     Gyergyócsomsfalva (Ciumani)

3.     Gyergyóditró (Ditrău, Dittersdorf)

4.     Gyergyóremete (Remetea)

5.     Gyergyóújfalu (Suseni)

6.     Szárhegy (Lăzarea)

7.     Tekeröpatak (Valea Strâmbă)

1. Gyergyóalfalu (Joseni)

A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégibb települése. A 13B országút és a 126-os megyei út találkozásánál települt. Gyergyószentmiklóstól 6 km-re fekszik a 13B müút mentén. Ezt a fö útszakaszt, amely Alszegen, majd a Bagolylokán, át a lengyár felé vezet, Sóútnak nevezik. Szárhegy távolsága a 126-os országút mentén 4 km, Gyergyócsomafalváé 2 km, míg Gyergyóújfalué 6 km. A falu magja 743 m magasságban fekszik. A régi Sóút a falutól délre közelítette meg a Putna-hágót, majd onnan Parajdra ereszkedett alá. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucin-tetöig (Benkö Károly, II. 1853. 88-89). Több évszázados búcsújárás központjaként ismert falu. Ma is a templomi zászlók és szentek képeivel, csengettyüvel gyalog mennek a csíksomlyói búcsúra. A község lakossága 1996. január 1-én 6.037 fö volt.

 
      

A falu déli részén a görög egyesülteknek is volt egy kötemploma (Benkö K. 1853. 158). Templomuk 1850-ben épült. 1748-ban a gyergyói románok összeírásakor Alfaluban 40 román család élt, akik egyházilag Vaslábhoz tartoztak.

 
A 15. században a templomot gótikus stílusban átépítik , meghagyva a torony alsó emeleteit és kapuzatát. A mostani föbejárat ablakai a régi gótikus elemeket örzik. A szentélyben látható keresztelökút is ebböl az idöböl való. A tornyot csak magasítják. Az 1930. évi javítások alkalmával a kibontott északi falból gótikus részletek: festett boltívborda-darabok, köablak  keretrészek kerültek felszínre. Ajtaja felett az 1780-as évszám olvasható.  

1998. május 23-án, az általános iskola 400 éves ünneplésén a falu parkjában leplezték le Domokos Pál Péter mellszobrát (Miholcsa József marosvásárelyi szobrászmüvész alkotása). Az évforduló és az elsö iskolamester, Mihály Deák emlékére emléktáblát avattak a Sövér Elek ipari szakközépiskola falán.

Gyalogtúra a Tatárkára (1689 m)

Borzont (Borzont)

           A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében fekszik, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re, a Bucin-tetöre, majd Parajdra vezetö 13B müút mentén (elég rossz állapotban van). A lakosság kirajzásával keletkezett falu. 1770-ben Moldvából görög keletieket telepítenek a faluba. A bucini út a havason a Kis-Borzontpatak völgyében emelkedik a tetöre. Gyergyószentmiklós - Parajd távolsága a Bucin, tetön át összesen 51 km.

A Nyíres a Bucsinba vezetö 13B müút mentén terül el, Borzont határában. Bár természetvédelmi területté nyilvánították, a természetbe való emberi beavatkozás tetemes: a nyírfákat kivágták, a szántás következtében számos ritka növény életfeltétele megpecsételödött. A tözegréteg a hegyláb irányában elvékonyodik.

A sorfaluban római katolikus templom épült (oldalában díszes székely kapuval). Oltára a gyergyóalfalusi templom Szent István király kápolnájából került ide. Búcsúnapja augusztus 20-án van.

Gyalogtúra a Bucsin-tetöre

Borzont - Bucsin szórvány - Tatárgerinc

Borzontot elhagyva a 13B országút a Bucsin-tetö felé, kellemes erdös környezetben átszeli a Görgényi-havasok keleti lejtöjét

Gyergyószentmiklóstól 9 km-re terül el, a 126-os megyei út mentén. Gyergyóújfalu távolsága pedig 3 km, Tekeröpatak (a 12-es országút mentén) 8 km. Gyergyócsomafalváról Szászfalu (Săseşti) közelíthetö meg (3 km; kirajzással keletkezett). Somlyópataka pedig Szászfalu része. Gyergyócsomafalva Gyergyóalfalu és Gyergyóújfalu között terül el ott, ahol a Nagy-Somlyó vize a Marosba ömlik.

 

 
2. Gyergyócsomafalva (Ciumani)

A régi sóút Parajdról a Putna-hágón át a Somlyó vize mentén közelítette meg Csomafalvát. 1992-ben lakossága 4.808 fö (18 román, 4.187 magyar, 3 német). A község lakossága 1996. január 1-én 4.720 fö volt. Alfaluból vált ki faluosztódás révén 1730-ban.

Római katolikus temploma a régi fakápolna helyén épült. A templom mai állapotában a neogótikus stílus elemeit mutatja. A templomot Fogarassy Mihály püspök 1878. június 16.-án, Szentháromság napján szentelte fel Szent Péter és Pál tiszteletére.

 

 
A Csomafalvi Délhegy (1695 m) északi lábánál terül el, 745-770 tszf. magasságban. A Nagy-Somlyó hegy 4 km átméröjü krátere szintén a falu határában van. Igen gyakori a hömérsékleti megfordítottság (inverzió). Az évi középhömérséklet nem éri el az 5 fokot. 10 borvíz- (ásványvíz) kút is van a faluban. Gróf Teleki József (1799) említi, hogy „Az egészsz faluban a mely 200 lakoból áll, édes víz gyanány borvízzel élnek, mert meg a kutak is savanyu vizek. Lakják mind szabad székellyek, jobbágy csak 8 van köztek. Töbnyire mind atsok, pálinkát föznek, tutajjal kereskednek, és a nyereségböl gabonát vesznek. Marhajokat el viszik Moldovába és ott eladják.” (Úti jegyzések. 1937. 39). Ásványos vizeit Orbán Balázs is felemlítette.

A faluturizmus kedvelök figyelmébe ajánlott ez a település. A falu közelében kb. 200 olyan hétvégi ház van, amely a csendes természetjáróknak igazi pihentetö lehetöséget nyújt.

Gyalogtúra a Nagy-Somlyó (1576 m) csúcsára (a Nagy-Somlyó-patak völgyében felfelé) és a Csomafalvi Délhegyre (1695 m).

3.Gyergyóditró (Ditrău)

A Gyergyói-medence északi részének egyik nagyközsége. A falu a Lázár család hatalma alá kerül 1562-ben, de a 17. században visszaszerzi szabad státusát. Külterületi helyei, szórványai a 19. században alakultak ki: Orotva (Jolotca), 1780-ban alakult mint állattenyésztö falu, Cengellér (Ţengheler, fakitermelés), Tilalmas (Tilalmaş), Torokpatak, Nyárasalja,

Perenyaka. Ditró lakossága 1992-ben 6.778 fö volt, melyböl 14 román kivételével mind magyarok (ebböl Orotva lakossága 692 fö).

Ditrót Orbán Balázs idejében Erdély leggazdagabb falujaként tartották számon, mivel határában fakadt az akkor divatba jött fürdö, Borszék vize. 1868-ban hiába kérvényezte várossá nyilvánítását, amire azóta sem került sor. Az átutazóknak a régi Kis- és az új Nagytemplom megtekintését ajánljuk: az egymás közelében álló két templom érdekes müvészettörténeti összevetést kínál. Ditró kiindulóhely a környezö havasok bebarangolásához.

A község 742 m magasságban települt a Gyergyói-medence északkeleti peremvidékén. Már az 1780-as években 10 vízifürésze volt. Sokáig volt közbirtokossági erdeje és legelöje (borvízforrásokkal együtt) a mai Borszék területén. Gyergyószentmiklóstól 13, Gyergyószárhegytöl 7,5 míg Maroshévíztöl 23 km-re (a 12-es országút mentén) települt. A falut kelet nyugati irányban keresztezi a 153-as megyei út amely Gyergyóremete felé illetve a Cengelléren át Gyergyótölgyes felé teremt közúti kapcsolatot.

Ditró egyedüli falu egész Székelyföldön, melynek nevéröl ásvány- és közettársulást neveztek el 1866-ban: ez a ditróit. Ditró környéke változatos közettani felépítésével magára vonta a geológusok figyelmét: az itt elöforduló eleolitszienit (ditróit) a Kárpátok érdekes színfoltja.

Római katolikus templom (Katalin templom vagy kistemplom, régi templom; a központban). Hargita megye müemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) müemléképületként tartja nyilván. Építési ideje 1546-1557 és alig 5-600 hívö befogadására volt alkalmas, és ezt a lélekszámot a gyarapodó nagyközség hamarosan kinötte. Eredetileg vártemplom jellegü volt, védelmi falrészletei ma is láthatók. A reformáció után egy ideig Szárhegy filiája, de 1711-töl újra anyaegyház.

Római katolikus templom (Nagytemplom, Új templom, Jézus Szent Szíve templom). A legnagyobb méretü kéttornyú templom a Gyergyói-medencében. Sajátos térhatása van. A terveket Kiss István egyetemi magántanár készítette 1895-ben. 1908-1911 között épült, adományokból. 1911 nyarán szentelték fel gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi római katolikus püspök jelenlétében.

A neogótikus és az eklektikus stílus (az “1900-as évek stílusa”) jellemzö a templomra.

        

 

 
A parókia bejáratánál levö nagy faragott székely kaput a helybéli Mezey Tamás faragta 1934-ben.

A föoltáron látható márványszobrokat (Szent Szíve, Szt. István, Szt. László) a ditrói származású szobrászmüvész, Siklódy Lörinc készítette carrarai (Olaszország) márványból. A festést Róth Miksa végezte. A dús színezetü ablakok a 12 apostolt ábrázolják. A keleti motívumokkal ékesített szentély Paulai Erik olasz festömüvész munkája. A hatalmas Krisztus-corpus Szántó László temesvári szobrászmüvész alkotása.

Régi mészárszék épülete faharanglábbal (a Holló utcában): a 19. század elején épült. Hargita megye müemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) müemléképületként tartja nyilván.

A nagyközség elején ágazik el a 127-es megyei út keletre (jobbra), a Ditró-patak völgyében Cengellér (Tengheler) felé, majd Hágótö érintésével Gyergyótölgyesre vezet (37 km). A Ditró- Gyergyótölgyes (Putna) országút 1885-1892 között épült ki, akkoriban 30 km-es szakaszon. A Putna völgyét - a Felsö-Olt - Felsö-Békény - piricskei vám vonalán - évszázadok óta kereskedöútként használták. Ugyanitt nyugatra (balra) ágazik el a 153C megyei út a Maros bal partján fekvö Gyergyóremete (Remetea) felé (1 km), majd onnan a Görgényi-havasok gerincén át a Görgény völgyébe vezet.

Orotva (Jolotca)

Gyergyóditrót elhagyva a müút magas dombhátak között és tetején északi irányba haladva érinti az Orotvai-elágazót (8 km). Innen a 128-as megyei út keleti irányba közelíti meg Orotvát (Jolotca - 8 km). Határában, a Tászok-patakában hidrotermális eredetü ólom- és cinkszulfidércesedés, ritkafémek (zirkon), radioaktív közetek, föleg thórium található.

A régi, 1925-ben épült kápolna helyébe 1973-tól kezdve új római katolikus templom épült.

A Maros bal partján, a Köpatak mentén terül el, 725-731 m tszf. magasságban. Ditróból (a 12-es föútról) a 153C megyei úton közelíthetö meg (1 km). Gyegyóremete összenött a Maros jobb partján fekvö Ditróval és a múlt század végén kialakult Csutakfalvával (Ciutac), mintegy 6 km hosszúságban, 1830 után, a kiirtott erdök helyén. A 153C jelzésü megyei út (Tejporgyári út Alszeg területén), az Eszenyöbükk hegy (1057 m) érintésével a Kereszthegyi nyeregbe (idáig 5 km), s onnan a Laposnyára és Görgényszentimrére vezet.

 

 
4.Gyergyóremete (Remetea)

Szászrégen távolsága a Kereszthegyen és Görgény völgyén át 42 km. Ditró és Maros megye határa a Kereszthegy irányában összesen 21 km. Egyházilag 1726-ban önállósul. A gyergyói tutajozás egyik jelentös települése volt, 4 tutajindító helyét ma is emlegetik. Jelentös volt a nyírszegi híd melletti (a Nagyréten) tutajindító hely. Hozzátartozó tanyák: Kicsibükk(Făgeţel), Martonka (Martonca) és Eszenyö (Sineu). Kisebb lakott helyek: Lúdfarka (Ludfarca), Csögtanya. Tejporgyára országos jelentöségü. A község lakossága 1996. január 1-én 6.440 fö volt. A falu részletes leírását Garda Dezsö adta (1994).

Római katolikus temploma köböl épült 1786-ban, a régi kápolna helyébe. A Schematismus (1882. 84) szerint az új templom 1771-ben épült, barokk stílusban. 1900 elején a templom hajóját meghosszabbítják (Endes Miklós, 351). Fö oltára 1787-ben épült. Szent Lénárd püspök képe látható bilincsbe vert rabokkal. A Szentlélek kápolnában látható feszület 1567-böl való.

 

 


A kápolna az 1770. évi villámcsapás következtében leégett. A templom renoválására századunk elején került sor. Középkori temploma nem volt. A hagyomány szerint egy remete (Kendeffy Bonifác) építtet kis kápolnát, melynek alapjait a temetöben ma is ismerik. XI. Kelemen pápa 1714-ben búcsút engedélyez a kápolna javára pünkösd napjára (Orbán B. II. 117).

1725-ig Ditró filiája volt. A 18. században katolikus anyaegyház. A településhez még két kápolna tartozik: a kicsibükki 1938-ból és a csutakfalvi1949-böl (Léstyán F. I. 1996. 219). A csutakfalvi kápolna mai alakját 1967-ben kapta. Védöszentje Árpádházi Szent Margit. A kicsibükki templom más forrás szerint 1943-1944 között épült, védöszentje Szent István.

Gyergyóremetei gyógyfürdö

Más látnivaló: Eszenyöben, az Eszenyö-patak mentén Ivácsony Pál tulajdonában (178. szám) lévö ványoló (1725-ben épült) tekinthetö meg. 105. szám alatt vízfürész látató. Hargita megye müemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) müemléképületekként tartja nyilván.

Megtekinthetö még a tejporgyár, a borvízfürdö, a Cseres Tibor emlékmü és a Remetei Balázs Gábor emléktábla.

Gyalogtúra az Eszenyö tisztására

5. Gyergyóújfalu (Suseni)

Gyergyószentmiklóstól a 12-es müúton, majd a 138-as megyei úton 12 km-re, míg a Gyergyóalfalu és Csomafalva érintésével, a 126-os megyei út mentén, szintén 12 km-re fekszik. Gyergyóújfalu déli része a Marostízes vagy Marosfalva (Mureş Sat - 2 km) nevet viseli, ahonnan Gyergyószentmiklós távolsága 14 km. Téves az a hagyomány, miszerint a Katorzsa és Gálfalva tatár veszedelme után vagy 1707-töl kezdve nevezték volna a falut Újfalunak.

A Gyergyói-medence egyik nagy lélekszámú települése. 1992-ben 5.613 lakosa és 2.000 épülete volt. Belterülete a Csomafalvi Délhegytöl (1695 m) északkeletre, a Visszafolyó-patakának a Marosba való ömléséig húzódik, mintegy 750 m tszf. magasságban. Gyergyóújfalu a Maroson történö tutajozás elsö, kiinduló állomáshelye volt. 1981-ben 400 éves volt a Gyergyóújfalu írásba foglalt elsö törvénykezése, falutörvénye a mezei károk ellen (a zaláni - Kovászna megye - törvénykezés néhány hónappal késöbbi). Így 1581. május 24.-töl kezdve hiteles adattal rendelkezünk (SZO. V. 124. és Pál-Antal Sándor, 1991). A falu életében jelentös volt a faipar, az erdökiélés, az épületkö kitermelés, a fonó- és szövöipar, valamint a kereskedelem. Jó jövedelemforrás volt a szekeresség is. A Libán-tetö felé vezetö föút közelében (138-as megye út) terül el Libántelep vagy Gyergyólibántelep (Liban). Ugyancsak ebböl ágazik el egy községi út Szenéta szórvány felé.

A falu déli határában, a hargitai Osztorós vagy Ostoros hegyen (1385 m), annak kráterében van az Ördög-tó vagy “Lucsos”, melynek mondákkal megszentelt helyét feneketlennek tartja a lakosság. Tulajdonképpen egy kráterben levö selymékes tözegláp, amely a Medveferedö nevet is viseli. A Kétág és a Délhegy aljában, az Aranyász nevü helyen, havasi környezetben a lakosság aranybányát emleget. A Libán-tetötöl (991 m) délre, a Csicsajköve (1221 m) és az Osztoros (1385 m) vonalától délkeletre kezdödik a Központi-Hargita vonulata. Így Sikaszó és a Szente-pataka, illetve a Keskenybükk-pataka és ennek vízköre egyben a Dél-Görgény és a Központi-Hargita természetes vízválasztó vonala. A Szobásza-patak és a Gáborkútja-patak fejében egy szép ikerkráter terül el.

Gyergyóújfalu andezit köbányája a sepsibükszádi után a legnagyobb Erdélyben. A húszas években nyitották meg a Homlokbükki köbányát, ahonnan kockakövet majd zúzalékkövet termeltek ki és még ma is szállítanak vasúton a vaslábi állomásra. Ezenkívül andezit bányák voltak a Gáborkútja-patakában és a Vészhágón. A falu határában kaolin (fehérföld) is elöfordul a Csudálókö és a Délhegy közötti területen, a Bodó-hídjánál. A faluban és a határban bövizü, vastartalmú ásványvízforrások (borvizek) vannak. Marosfalván, a Gergely malmos dugásán alól 1912-ben egy borvízfürdöt is felavattak. Ma a falu borvizét « Hajnal » néven palackozzák (Máthé Vencel tulajdonos)

 
Római katolikus templom. A templom alapkövét 1825-ben tették le. Gótikus emléket öriz a torony belsö falába beépített löréses ablak, amely vasbajusszal van ellátva. Mivel a gótikus templom tornyát magasították, a templom és a torony közt egy rés keletkezett. A templom védöszentje Sarlós Boldogasszony.

Katorzsai emlékoszlop a Vaslábra vezetö út jobb oldalán látható a kisebb oszlopokkal körülvett magas kögúla. Az emlékmüvet Bajkó Péter százados, teológiát végzett falusi bíró állíttatta. Felirata: “Nyugosznak ök a hös fiak/ dúló csaták után/ nyugosznak ök sirjok felet/ zöldel bokor virány”.

Nevezetes épület: Elekes Lajos (558. szám) bennvalóján látható vízimalom1875-ben épült. Hargita megye müemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) müemléképületként szerepel.

Szenéte telep vagy Szenéta (Senetea)

Kilyénfalvától délkeletre, töle 6 km-re fekszik, a Maros és a Szenéta-patak között. 1862-ben a nagy tüzvészt követöen Borka Mihály kilyénfalvi gazda telepedett a Maros mellé. Majd Vaslábról, a Hevederböl is telepedtek ide. 1946-ban 10 család élt a vízközben a Faluszabadja birtokrész megszakításával. Mivel itt erdöt irtottak, a nép az erdei kaszálókat orotásnak hívja. A gyerekek az Újfalu-marostízesi illetve a vaslábi iskolába jártak. Négy vízimalma, kéregtöröje és egy vízfürésze volt a kis telepnek. A falu élete tehát a vízimolnársággal és a deszkametszéssel kapcsolatos. Jó ivóvízforrásai a Kútdombja és a Bicsak Pál kútja. 1992-ben 15 fö lakta a kis telepet.

6. Szárhegy (Lăzarea)

A Gyergyói-medence legrégibb településeinek egyike újabban Székelyföld egyik idegenforgalmi és müvelödési központjává lépett elö. Müemlékeiben szerencsésen párosul a klasszikus gótika, a reneszánsz és a barokk formavilága az egyszerüségre törekvö népi hagyománnyal. Népi hagyományok ápolására létesített müvésztelepe, festészeti kiállításai, a népi kismesterségek bemutatói országos hírnévnek örvendenek. Jól müködö vendégfogadói hálózata példaszerüen mozgósítja a község lakosságát. 1992-ben - Güdüc (Ghiduţ) hegyi teleppel együtt - 3.625 magyar, 49 román és 48 cigány lakosa volt.

Gyergyószentmiklóstól északra, töle 5 km-re, a Szármány-hegy (967 m) fenyveseinek lábánál, 770 m magasságban települt. A falu megközelíthetö az erdélyi körvasúton, illetve a 12-es müúton Maroshévíz felöl (31 km) vagy Gyergyószentmiklós felöl (5 km). A Gyergyóalfalu felöl bekötö 126-os megyei út a Vasút utcán át közelíti meg a központot és a 12-es országutat.

Szárhegy az átmenö idegenforgalom egyik jelentös központja, megyei érdekeltségü turisztikai pont.

A falu felett örködö Szármány-hegy (967 m)oldalában, a Lázár-kastély közvetlen szomszédságában egykor márványbánya volt: a szárhegyi fehér és szürke márvány (félmárvány) az ezeréves kiállításra is eljutott. A szárhegyi márványból 1890 körül Saxléner András szobrokat is készített.

Római katolikus plébániatemploma és erödítményeA román kor és a késö gótika egyik szép emléke. Hargita megye müemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) müemléképületként tartja nyilván. A templom a “Bányá”-nak nevezett helyen (786 m magasan), a hagyomány szerint, 1235 körül épült fel, ahol régente márványbányászat folyt. A gótika emléke a csúcsíves ajtó.

A templomot 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. A templomban található egy 13. századi, egy darab homokköböl faragott keresztelö kút (a bukaresti Történeti Múzeumban állították ki). A Lázár-család több tagja az altemplomban vannak eltemetve. 1492-ben Lázár András közbenjárására adják ki azt a pápai bullát, ami alapján a teljes búcsú jogát kapja meg a szárhegyi plébániatemplom. A templom közelében bronzkori település nyomai kerültek elö.

Szent Antal-kápolna (Szármány-kápolna). A Szármány-hegy (967 m) déli nyúlványán, 870 m magasságban látható. A 15. századból való egykori gyergyói zarándokhely a késö gótika jegyeit hordozza. Közeléböl jó kilátás nyílik a Gyergyói-medencére. Hargita megye müemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) müemléképületként tartja nyilván.

 
Ferencrendi kolostor és templom A Szármány-hegy tövében, 808 m magasságban látható szép épületegyüttes. Ma is a Gyergyói-medence legjelentösebb ferencrendi kolostora 1669 és 1752 között épült, a Lázár István királybíró által adományozott helyen. A kápolnát erös védfallal vették körül. Hargita megye müemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) müemléképületként tartja nyilván.

A kolostorépület négyzet alakú, délkeleti sarkához csatlakozik a barokk stílusú templom. Építtettöje P. Taplocai Görög István volt. A ferencrendi kolostor 1729-ig konventként müködik.

Kájoni János 1669-1674 között itt volt rendházfönök. A kolostorban temették el 1687 áprilisában. Kisméretü szobra a kolostor falában látható.

Fennállása óta összesen mintegy 800 ferences barát lakott a kolostorban, melyböl 51-et itt temettek el. A kolostor búcsújáró hely. 1951-töl a barátok kénytelenek voltak elhagyni a kolostort. A kolostor 150 éven át az oktatás ügyét is szolgálta. Iskolája 1771-töl müködött, neve Norma-iskola volt. 1906-ban szünt meg. A kolostorban ma müvészi alkotótábor müködik.

 
A Lázár-család ösi kastélya

 

Más látnivalók a faluban:

A háborús hösök emlékoszlopa a központban látható. A második világháborúban elesett 76 szárhegyi hös emlékére állították.

Az 1596-os “véres farsang” emlékoszlopa szintén a falu központjában áll. A gyergyói megtorlás során 500 közszékelyt végeztek ki.

Az 1916-os mártírok emlékmüvénél 1992. szeptember 22-én a falu központjában fehér márványból készült emléktáblát helyeztek el. 1916 szeptemberében 80 halálra ítélt lakosból, 8 szárhegyi elöjárót végeztek ki Oláh Alajos udvarán. A tragikus eseményröl csak 1943-ban jelent meg újságcikk, a kivégzettek pontatlan névsorával.

1996. június 13-án emlékmüvet állítottak a kommunista diktatúra idején elhalt szárhegyi mártíroknak.

Színi Lajos (1891-1933) újságíró, költö, író szülöházán, születése 100. évfordulóján, 1991. augusztus 1-én emléktáblát helyeztek el. Színi Lajos karcolatokat, humoros történeteiket írt.

A falu általános iskolája 1990. február 27-én a Bethlen Gábor nevet vette fel.

Güdüc (Ghiduţ)

Szárhegy kis tartozéktelepülése. Szárhegytöl északra terül el a Lok-patak völgyében, a Szárhegyi erdötöl nyugatra, mintegy 791 m magasságban. A Nagy-Güdüc-patakba bal oldalilag ömlik a Közép- és a Kis-Güdüc-pataka. Innen a Gyergyói-havasokba kirándulhatunk.

 
7.Tekeröpatak (Valea Stâmbă)

A falu a 12-es országút és a 138-as megyei út mentén települt a Visszafolyó-patak völgyében. Nevét a patak tekervényes, tekerözö, tekerö folyásától kapta. Délen a felcsíki falvak, északról Gyergyószentmiklós, Szárhegy és Ditró, nyugatról Kilyénfalva és Vasláb határolja. Tulajdonképpen faluosztás (kettözödés) útján keletkezett Gyergyószentmiklós egykori határában. Csíkmagosa nyugati fele Tekeröpataké volt.

A századfordulón a falu neve mellé felvették a Helységnévtárba az alábbi egyéb lakott helyeket: Heveder, Ölves és Tinkák. Lakossága 1992-ben 1.465 fö volt, melyböl magyar 1.292, cigány 157, román 16. A tekeröpataki Heveder-tízes az anyaközség távolabbi, Vaslábhoz tartozó határrészen jött létre. Szenéta (Senetea) vagy Nyírtartománya Tekeröpatak határához tartozott.

 
A falu határában Kápolna oldalból és a Harom veremben bányásztak a házépítéshez szükséges fehér kristályos mészköveket. Kenderáztató tavak voltak: Gál-patakában, Balázs és a Demeter-patakában.

Római katolikus temploma 1734-ben épült és többnyire népi barokk stílusjegyeket hordoz. Az 1801. évi tüzvészkor leégett, majd újjáépítették, és 1838-ban fejezték be. Ekkor Keresztelö Szent János nevet kapta védöszentül.

1992-ben a templomtorony homlokzatán egy gótikus stílusú ablakot tártak föl. A templomban megrongált gótikus keresztelö kút van.

Három oltára és a szószék a 18. században készült népi barokk stílusban. A szószék nagyméretü festménye egy magvetö székelyt ábrázol. Hargita megye müemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a templom müemléképületként szerepel.

A falu határában egy kis kökápolna, Szent Róza-kápolna épült 1760-ban, melyet az 1602. évi pestis emlékére építettek a Gáborffiak a Kápolna hegyére. A ma is látható kápolnában - nép Szent Rózália kápolnának nevezi - évente három alkalommal tartanak búcsút.

Sugó-barlang

Kirándulás Marosföre, a Nagyhagymásra.

A síugrást szolgálja a falu határában, a Kútfö völgyében épült 75 méteres síugrósánc.

III. Alap és kiegészítö szolgáltatások a faluturizmusban

3.1 Elszállásolás és étkeztetés:

Az elszállásolás egy turisztikai alapszolgáltatás, amely feltételeket bisztosít azon szükségletek kiegészítésére, amelyek a turista állandó lakhelyétöl távoltartózkodása kapcsán merülnek fel.

Az elszállásolás a szállásadó egységben lezajló folyamatok összesége, amelyet turisták fogadásával, tartózkodásával és távozásával kapcsolatosak.

Az elszállásolási szolgáltatások változatossága és minösége a következöktöl függ:

-        tipusától

-        méretétöl

-        konfotkategoriától

-        ügyfélkörtöl

A szállásadás minden elszállásolási egységben alapfunkcioja: lényeges a megfelelö felszereltség, a turisták kényelmének, pihenésének higiéniai szükségleteinek megvalósításához.

Az étkeztetés mint turisztikai szolgáltatás: alapszolgáltatás, amely alaprésze a turisztikai terméknek és amelynek megszervezésénél a következöket kell figyelembe venni:

Legyen jelen a turisztikai fogyasztás minden fontos mozzanatában (szállító eszközökön, a vakáció szinhelyén, a szorakozó helyeken)

1.     Bisztosítson gazdag ételválasztékot, hogy minden igénynek megfeleljen (hagyományos menük, diétás, vegetáriánus, gyerek étrendek; külföldi turistákna összeálított étrendek)

2.     Legyen összehangolva a turizmus formával

3.     Felejen meg úgy a belföldi mint a külföldi turisták igényeinek.

4.     Képezze az útazás fö motivácioját (gasztronomiai vakációk, vadászatok, borkostolok)

5.     A turistának legyen választási lehetösége a hely kiválasztásában.

Elszállásolás és ehez kapcsolodó kiegészítö szolgáltatások:

           szállásadás (turisták pihenési, higiéniai igényei, táv kapcsolatok bisztostása)

           kiegészítö szolgáltatások:(levelezés, üzenetek továbítása, értékmegörzés, mosodai szolgáltatások, csomaghordás és megörzés, parkolás, bisztosítás, pénzváltás, poteszközök elhelyezése a szobában a turista kérésére)

Étkeztetés és ehez kapcsolodó kiegészítö szolgáltatások:

           étkeztetés

           kiegészítö szolgáltatás (díszétkezések szervezése, kérésre vegetáriánus étrend összeállítás, diéta, room-service)

Szálláslehetöségek:

·       Pap Emma Panzió  Gyergyószárhegy

·       Teke Panzió Gyergyószentmíklós

·       Hotel Astoria Gyergyószentmíklós

                         

3.2 Programszervezés:

39. számú útvonal: Marosfö vasúti állomás (880 m) - Fekete-Rez csúcsa (1538 m) - Lok-nyereg (1245 m) - Sipos-kö (1566 m) - Magas-Bükk - Kovács-nyereg (1375 m) - Medgyes-könyök (Cotul Mediasului) - Pongrác-tetö (1257 m)

Az útvonal hossza: 18 km Összetett emelkedö: 1500 m Idötartam: menet 6 ˝ óra, jövet 6 óra Jelzés: piros kereszt Tudnivaló: hosszú út, s ezért nyáron fárasztó, télen pedig éppen nehéz. Csak gyakorlott, jól sízö turisták vállalkozzanak rá.

A marosföi vasútállomástól indulunk el, a villák és házak közt haladva egy szekérúton, északnak tartunk, aztán egy ösvényre, majd egy pásztorcsapásra térünk rá. Az elsö elérendö cél a Maros-bükk csúcsa. Jó másfél kilométernyi kaptató után, amely erdöfoltokon és tisztásokon át vezet, a Mogyorós-gerincre érünk, alattunk egy esztena látható. További 800 m-nyi kaptató után az Égett-gerincre jutunk fel. Innen északnyugatnak fordulunk, s miután további 600 m-t tettünk meg a gerincen, ott állunk a Fekete-Rez csúcsán (1538 m), ahol találkozunk a Hevedert Balánbányával összekötö sárga sávjelzéses. A Fekete-Rez csúcsáról aláereszkedöben szigorúan északi irányba haladunk lefelé a nyeregig, aztán megyünk kb. egy km-t a gerinc vonalán az 1245-ös magaslati pontig, amelyhez közel, balra található a Lok-forrása. Észak-északnyugatnak tartva tovább haladunk a bal oldali ösvényen, hegynek fel, a gerincen.

 Egyórai gyaloglás után a Sipos-kö-csúcs alá érünk, ahol négy ösvény fut össze. Kb. 250 m-t balra megyünk a Siposkö-csúcs felé, aztán elkanyarodunk észak felé, és kapaszkodva-ereszkedve folytatjuk utunkat az Olt forrásáig. Innen a Kovács Péter-tetö felé tartunk. Balra találunk két forrást, az egyik közülük ásványvíz. Nyugatnak tartva folytatjuk utunkat és kb. két kilométernyi távolságban föltünik a Magas-Bükk (1416 m). Innen széles kanyarokban haladunk fölfelé a Medgyesi-tisztásra egy esztenához. Följebb elhaladunk két kaliba mellett, aztán egy meredeken kapaszkodunk fölfelé az erdövel benött gerincen a Medgyes-csúcsra, amely a Hagymás mellékgerincén tárul elénk

A csúcson, egy ritkán járt ösvény tart északnyugatnak, amelyen rövid idö alatt a könyök fö ösvényéhez érünk (jelzés sárga sáv). Az ösvény elágazásától 300 m-nyire, északi irányban, magasfeszültségü villamosvezetékeket figyelhetünk meg; onnan háromnegyed óra alatt a Pongrác-tetön lehetünk.

44. számú útvonal: a Békény-patak völgye a Magas-bükk-patak torkolatáig (830 m) - Magas-bükk (1416 m) - Kovács Péter (1375) - a Medgyes-völgy - Vas-pataka - Fehér-mezö (Poiana Alba) a Hagymáson

Az útvonal hossza: 17 km Összesített emelkedö: 685 m Idötartam: menet 6 óra; jövet 5 ˝ óra Jelzés: kék kereszt Tudnivaló: Nagyon szép, járható út. Télen sível

A Gyilkos-tó felé tartó müúton, a 4,2 km-könél ágazik el ez az útvonal, a Magas-bükk-pataka szájánál. Nyíl mutatja itt az Olt-völgy és a Fehér-mezö felé vezetö utat. Széles ösvényen indulunk el a víz jobb partján. Balra hagyva a kempinget, 1300 m-nyi gyaloglás után átkelünk a patakon, de folytatjuk utunkat a jobb parton, az erdökerület házáig, ahonnan két út is visz a Magas-bükkre . Az egyik északkeleti irányba, a Kovács Péter-tetön, a Magas-bükk felé, a másik a Kari-pataka bal partján, ritkás erdö közt kapaszkodva néhány parasztgazdaságig, ahol szintén a Kovács Péter-tetöhöz érkezünk el. Két forrást is lelünk itt, az egyik ásványvíz. Tovább haladva a jelzéses ösvényen, az Olt völgyébe érünk. Hogy a Fehér-mezöre jussunk, ritkás erdöben, magányos pásztorkunyhók mellett elhaladva megyünk elöre, és az Olt-völgyi út közelében elkanyarodunk északkeletnek, majd aláereszkedünk a Vas-patak szájához, bal kéz felé hagyva egy karám kerítését.

Aztán átkelünk a Medgyes- és a Vas-patakon, és kellemes, kanyargó úton kapaszkodva fölfelé széles tisztáshoz érünk; innen meredek kapaszkodó után egy tisztásra jutunk ki, amelyen esztena áll. Ismét behatolunk az erdöbe, átvágunk egy széles tisztáson, amely után ritkás erdö következik; eltérünk jobbra, kaptatunk fölfelé a tisztásig, amelyen számos karám és esztena áll - ez a Fehér-mezö. Itt találunk vizet és hajlékot is. Az Egyeskö (Piatra Singuratica) menedékházhoz innen a piros sáv jelzést követve, a Nagy-Hagymás gerincén át, két óra alatt jutunk el.

45. számú útvonal: Gyergyószentmiklós (820 m) - Kápolna-dombja (1085 m) - Réznyak (1450 m) - Piricske-forrás (1465 m) - Békény-Ditró vízválasztó (1475 m) - Tatár-havas - Hágótö község

Az útvonal hossza: 23 km Összesített emelkedö: 1130 m Idötartam: menet 8 óra, jövet 7 ˝ óra Jelzés: piros sáv (újbóli festésre szorul!) Tudnivaló: nyáron járható és nagyon szép út. Télen nehezen járható

Gyergyószentmiklós központjából egyenesen északnak tart az útvonal és jobb felöl hagyva a Csiky-kertet gerincösvényen vezet tisztásokon és erdökön keresztül. Három kilométernyi kaptató után a Csobot-hegyhez érünk, ahonnan, fent egy kápolna látszik. Fokozatosan kapaszkodunk fölfelé, kelet felé megkerüljük a Kürüc-hegyet, s a hegy lábánál tágas legelöre érünk. Elszórt pásztorkunyhók mellett haladunk el és kb. 2 órai gyaloglás után Bükkfa-tetöre jutunk, ahonnan szép kilátás nyílik a Hagymás-hegységre, a Piricske csúcsra (1545 m).

Enyhe lejtö vezet a nyeregig, ahonnan ismét emelkedni kezdünk és egy erdösávon át rövid idö múltán útkeresztezödéshez érünk. Mi keleti irányba indulunk és a csúccsal szemben, északnak tartva kiérünk a Piricske-tisztásra, melynek közepén esztena áll, valamivel feljebb pedig forrásra bukkanunk. A tisztáson túl irtásos övezet van, majd egy óra múltán fenyöcsemetével beültetett tisztásra érünk. A Ditró-patak eredeténél két vízéren kelünk át és egy öreg fenyöerdöben fölfelé kaptató ösvénynek vágunk neki. Majd egy ösvény nélküli rész következik, amelyböl a Tatár-tisztás felsö végén a csúcsot körülvevö kerítésnél kerülünk ki, ilyenképp 5 ˝ óra alatt érünk föl a Tatár-havas csúcsára (1455 m). Megkerüljük és északkeleti irányban leereszkedünk Hágótö községbe, ahonnan egyenes út vezet Tölgyesre.

48. számú útvonal: Szarvas menedékház (965 m) - Békény völgye (Valea Belcina) (1225 m) - Ditró-patak forrása (Poiana Ditraului) (1340 m) - Ditró-tölgyesi út (Soseaua Ditrau - Tulghesi) - Ditró (760 m)

Az útvonal hossza: 25 km Idötartam: 8 ˝ Szintkülönbség: 530 m Jelzés: kék sáv (terv szerint) Tudnivaló: nyáron autóval juthatunk el a Békény völgyén fel a Piricske-patak szájáig, a Ditró-völgyén pedig az Esztena-patak (Stâna) szájáig.

 Nagyobb megeröltetés nélkül érhetünk el a Ditró-patak forrásához, ahonnan felkapaszkodunk a Tatár-csúcsra. Télen csak sível járható út.

A Szarvas fogadótól indulunk és a müúton majd a Békény-völgyi erdei úton haladunk. Nem sokkal azután, hogy nekivágunk az útvonalnak, bal felöl köbánya mellett haladunk el. Egy kilométernyire, jobbra a Juhász-patak felöl jövö pásztorcsapással találkozunk, amely megrövidíti az utat a Pongrác-tetöre. Két és fél kilométernyi út után, jobbra a Kis György-pataka (Cherpatocul Mic) felöl jövö ösvénnyel találkozunk, amely a Nyerges-hegyre vivö utat kurtítja meg.

Miután a Nyires-patakot balra, a Nagy György-patakot pedig jobbra hagyjuk, szép, gazdag legelöjü övezetbe érünk, amelyen pásztorkunyhók láthatók. Még két kis völgy mellett haladunk el, és az 5,7-es kilométerkönél balra ösvény ereszkedik alá a Csanód (Cianod) hegyröl.

 A 8,9-es kilométerkönél, jobbra az erdööri lakhoz érünk, amely két vízér összefolyásánál áll. További 300 m után a Piricske-patak torkolatához jutunk el. Útvonalunk most elkanyarodik északnak a 9,2-es kilométerkönél a Békény völgyének irányát követve és 1200 m emelkedö után egy vadászösvénnyel találkozunk, amely a Piricske-mezöröl indul és a Hajnal-gerincre kapaszkodik fel. Utunkat folytatva, ösvény keresztezi azt, amely a Piricske-mezö felöl jön; rövid pihenö után elindulunk a Ditró-patakán nyugatnak és 1200 m után a Kis-patak (Pârâul Mic) torkolatához érünk, ahonnan két ösvény fut az Új-havas (Muntele Nou) felé. További 2 km után az Esztena-patak (Stâna) torkolatáig jutunk el, ahol két pásztorcsapás találkozik, ezek a Piricske-mezö felöl, az esztenáktól jönnek. Innen az erdei úton nyugat felé tartunk a völgybe, és kb. 400 m után, balra, egy kis völgyet találunk. Északnyugatnak fordulunk, erdökön, irtásokon vágunk keresztül és 3 km-nyi gyaloglás után széleset kerülünk délnek, majd délnyugatnak, elhaladunk egy útkeresztezödés mellett, megyünk még 800 m-t az országút és a patak között, s két óra elteltével a Tölgyesröl Ditróba vezetö országúton Ditró felé indulhatunk.

SZÁLLODÁK, MOTELEK, MENEDÉKHÁZAK, SZÁLLÁSHELYEK

GYERGYÓSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE

Maros szálloda és vendéglö: kétágyas szobákban 200 hely. Központi futés, hideg-meleg víz, parkoló. Testvériség sugárút, 5. Telefon: (4)066-161904.

Szilágyi szálloda és vendéglö: kétágyas szobákban 24 hely. Központi futés, hideg-meleg víz. Fötér 27 sz. Telefon: 162591.

Sport szálloda és vendéglö: két-három ágyas szobákban 46 hely. Központi fütés, hideg-meleg víz, parkoló. Stadion utca 11sz. Telefon (4)066-161270.

A Salamon Ernö Líceum bentlakása nyári szünidöben üzemel. Elszállásolható 80 személy, elözetes bejelentés alapján. Gyilkostói út 5 sz. Telefon, titkárság: (4)066-161524, könyvelöség: (4)066-161757.

Négyes motel és vendéglö: két ágyas szobákban 34 hely. Központi fütés, hideg-meleg víz, parkoló.

Kemping (csak nyári szezonban müködik) 26 darab, kétágyas faházikó. Villanyvilágítás, sátorozásra alkalmas terület, parkolási lehetöség autóbuszoknak is. Közös- mosdók, vécék. Gyilkostói út 4-es km. Telefon : (4)066-161913.

BUCSIN-TETŐ

Menedékház a föútvonal mellett. Emeletén 16 hely 2-3 ágyas szobákban. Fafütés, hideg víz. A menedékház mellett három faházikó, mindenikben négy szoba 2-2 személy számára, tehát összesen 24 hely, de csak nyáron, mert fütési lehetöség nincs. A menedékház egész évben üzemel, parkolási lehetöség, sátorozásra alkalmas helyek.

GYERGYÓSZÁRHEGY

Gyergyószentmiklóstól 6 km-re. A faluturizmus keretében 60 személy számára szálláslehetöség magánházaknál teljes komforttal, egész vagy félpanzióval. Alacsony árak. Címek a helyi tanácsnál.

3.3 Más szolgáltatások:

·       információ nyújtás a szabadidö eltöltésével kapcsolatban

·       közvetítés (foglalások, bérbeadások)

·       konferenciák

·       kongreszusok

·       kiállítások

·       fesztíválok szervezése

·       sport szolgáltatások: oktatoval való oktatás


IV. A falusi turizmus fejlesztési lehetöségei a gyergyói medencében

A reklámtevékenység: A reklám a marketing egyik eszköze, amellyel a vendégeket informálni és megnyerni lehet. Feladata: a vendégkör bövítése, a régi vendégkör megtartása, figyelem felhívása az újdonságokra és új igények támasztása.

A reklámtevékenység elött a reklámlehetöségekröl szükséges tájékozódni. Meg kell ismerni:

·       A reklámozandó falusi vendéglátóhelyet és környezetét,

·       A korábbi reklámozás módszereit, minöségét, költségeit,

·       A reklámozás tárgyi feltételeit(fényképész, nyomda, cégtáblafestö stb.),

·       A reklámtevékenységet folytató hirdetöirodákat,

·       A reklámeszközöket és a kapcsolódó reklámhordozókat: újságok, folyóiratok, katalógusok, útikalauzok, brosúrák, szálláshely-katalógusok­; közlekedési eszközök, házhomlokzatok; utca, nagy forgalmú helyek; útkeresztezödések, posta és egyéb terjesztök: mozi, kultúrház; rádió; tv; házbejárat; de reklámhordozó a vendég és a szállásaddó is.

Üdülés falun – a néphagyómányról nevezetes-helyek

Programlehetöségek:

·       Bekapcsolódás a család mindennapos életébe (állatok ellátása, mezei munkák)

·       Télen egész napos disznótor

·       Friss házi jellegü ételek

·       Részvétel a falu szüreti mulatságain

Feladatok a turizmusfejlesztés terén

A részletekre is kterjedö turisztkai vonzeröleltár és értékkataszter elkészítése elodázhatatlan a sikere marketing tevékenység érdekben. A kereskedelmi szálláshelyek minden kategoriájában bövíteni kell a féröhelyek számát és azok konfortfokozatát. Ugyancsak javítani kell a kulturált idötöltés, a sokszínü szörakozás és sportolás lehetöségeit. Nö a kereslet a fantáziadús, élményt adó turisztikai szolgáltasok iránt(lovaglás, vízparti üdülés, borturizmus, hobbiturizmus). Ezek élménykínálata nem maradhat. A sokszínü tájainkat célírányos fejlesztéssel még értékesebbé kell varázsolni. Abecsületes és hiteles információnyújtás a jövöben is a vendégszerzés és marasztalás lejobb útja lesz. Végül a síker tényezöi között fontos szerepet játszik a hagyományos vendégszeretet. Nélküle a turizmus nem kifizetödö foglalatosság. Az élményben gazdag, sportos, társasági és ismeretszerzési programokat üjabbakkal kell gazdagjtani. Mindvégig tekjntettel kell lenni a táj tehelhetöségére ás a helyi lakosság érdekeire. Ne feledjük, a turizmusból új, illetve pótólagos jövedelemhez juthatnak a turistikai övezetben lakó családok.

Fokozni kell az értékesjtést a jövedelmezöséget, figyelembe véve a környezetgazdálkodási szempontokat. Külön gond a falusi üdülökörzetek kijelölése, az ökoturisztikai létesitmények kiépítése. Arra is ügyelni kell, hogy a hírverés, a reklám a reális adottságokat közvetítse a potenciális vendégkör felé. Eredmények csak akkor várhatók, ha jól felkészülünk a vendégfogadásra. Vendég viszont akkor jön, ha a fogadó terület vonzó, ha jó a kínálat(helyi specialitások is! ) és az utazó, a látogató nem csalódik. Szükség van tehát az idegenfotgalmi fogadóképesség fokozására, a falusi turisztikai infrastruktúra kiépítésére.

 

 V. Könyvészet:

1.   Dr Vofkori László: - Faluturizmus Erdélyben 

2.   Vofkori László: - Románia Turizmusföldrajza PRO-PRINT Könyvkiadó Csíkszereda 2006

3.   Vofkori László: - Székelyföld útikönyve I-II. kötet Cartographia KFT Budapedst 1988

4.   K-Meleon: C-Soft kft ’’Harghita Megye turisztikai potenciáljának növelése’’ cimü projekt Csíkszereda 2001

Találat: 2211