online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

Az allamhaztartasi rendszer helyi alrendszere

Pénzügy

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Az allamhaztartasi rendszer központi alrendszerei
Az allamhaztartas rendszere, funkciói és alapelvei
A költségvetési szervek gazdalkodasa
ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK
A költségvetési szervek ellenörzése
Az allamhaztartas közgazdasagi szerepe és jelentösége
Egyéb önkormanyzati segélyek, tamogatasok
Az allamhaztartasi rendszer helyi alrendszere
 
 

Az államháztartási rendszer helyi alrendszere

4.1. A helyi önkormányzatok szerepe a közfeladatok ellátásában

A szovjet típusú tanácsokat 1990-ben felváltó helyi önkormányzatok több mint egy évtizedes tapasztalatai bizonyítják, hogy a helyi önkormányzatiság eszméjének tényleges megvalósulását csak a központi és helyi hatalom közötti munkamegosztás politikai és föleg gazdasági garanciákkal müködö gyakorlata eredményezheti.

A 2001-2002.évi költségvetési törvény elfogadásának vitáiban ismét elötérbe került az,  hogy az önkormányzatok döntö és egyben speciális szerepet töltenek be az állam politikai, társadalmi, gazdasági és szervezeti életében. Az egész társadalom szempontjából is alapvetö feladatok megoldása hárul az önkormányzatokra, ami a gazdasági életben megnyilvánuló munkamegosztás szükségszerü következménye. A kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális ellátás, az oktatás, a társadalmi együttélés fejlesztése, feltételeinek fenntartása az önkormányzati gazdálkodás feltételrendszerének olyan jogi szabályozását teszi szükségessé, amelyben egyre nagyobb szerepet kap az önállóság, amivel együtt jár természetesen a felelösség vállalása is. Az önállóság mellett megfelelöen érvényesülnie kell a központi akaratnak is, mivel a müködés feltételeiröl részben az állami költségvetésben a társadalmi közkiadásokra meghatározott összegekböl történik gondoskodás.

Az önkormányzatok feladatkörét a hatáskörükbe tartozó helyi érdekü közügyek határozzák meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvény[1] (Ötv.) szerint a helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi önkormányzatok a helyi közakarat, a helyi érdekek megjelenítöi és egyben önállóságukkal kapcsolódnak az országos közfeladatok megvalósításához.

4.2. Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai

Egy modern polgári demokráciában a helyi önkormányzatiság eszmeiségének elismerése, a helyi önkormányzati rendszer müködése az állami-társadalmi berendezkedés elengedhetetlen kellékeként kell létezzen. Mindez azonban csak a helyi önkormányzati önállóság valóra váltásával realizálható, rögtön hozzátéve, hogy ez az önkormányzati autonómia az állam egységének a legkisebb sérelme nélkül, a hatályos törvények által megszabott keretek között, azaz nem abszolút, csupán viszonylagos értelemben képzelhetö el.

A helyi önkormányzatok relatív autonómiájának kiemelkedöen fontos részelemét jelenti az önkormányzatok gazdasági (gazdálkodási, pénzügyi, stb.) önállósága.

A helyi önkormányzatok gazdasági önállóságának jogi alapjait – hasonlóan az önkormányzati autonómia többi eleméhez – a Magyar Köztársaság Alkotmánya fektette le. Az Alkotmány szövege[2] öt figyelemre méltó kitételt tartalmaz, amelyek az alábbiak:

A helyi önkormányzati tulajdon (ideértve az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlan és ingó dolgokat, valamint a vagyoni értékü jogokat is), illetve értelemszerüen az e tulajdonhoz füzödö tulajdonosi jogok elismerése.

A helyi önkormányzati gazdálkodási önállóság, a bevételekkel való önálló gazdálkodás elismerése, azaz a helyi önkormányzati költségvetés elkészítésének joga (ami persze egyúttal kötelezettségként is jelentkezik).

A helyi önkormányzati feladat-ellátás pénzügyi forrásainak megalapozása, egyfelöl a saját bevételre, másfelöl az állami támogatásra (tágan értelmezve ez természetesen a megosztott vagy átengedett bevételeket is magában foglalja) való jogosultság formájában.

A bevételi források oldalán kiemelkedö a helyi adóztatási jog elismerése, amelyre viszont csak a települési önkormányzatok (községek, városok, megyei jogú városok, valamint a föváros és a fövárosi kerületek önkormányzatai) jogosultak.

A helyi önkormányzatok vállalkozási szabadságának elismerése, amely azonban csak az önkormányzat saját felelössége mellett lehetséges.

4.3. Az önkormányzati vagyon jellemzöi

Az önkormányzatok gazdasági önállóságának egyik feltétele, hogy feladataik ellátásához megfelelö vagyonnal rendelkezzenek. A vagyon fogalmába egyrészt ingatlanok (föld és épületek), másrészt ingók (mindaz, ami nem ingatlan, tehát különbözö tárgyak, berendezések, gépek, felszerelések, stb.) és vagyoni értékü jogok tartoznak (bérleti, haszonélvezeti jog, stb.). Az önkormányzati vagyon esetleges elvesztésének, ”elherdálásának” megakadályozása érdekében bizonyos vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy csak korlátozottan forgalomképesek. A forgalomképtelenség azt jelenti, hogy eleve nem adhatók-vehetök. Ilyenek például a helyi közutak, az azokhoz tartozó hidak, árkok, terek, parkok és mindaz az ingó vagy ingatlan, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet forgalomképtelennek nyilvánít (például müemlékek). Korlátozottan forgalomképesek a különbözö közmüvek (víz, gáz, elektromos), intézmények és középületek (például iskolák, múzeumok), továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.

Az említett két tulajdoni kategória képezi az önkormányzati törzsvagyont, vagyis azt a vagyont, amely az alapszükségletek kielégítését, a helyi közfeladatok ellátását szolgálja, és erre tekintettel fokozott védelemben részesül. Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelezö önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az önkormányzati vagyon „felélésének” megakadályozása érdekében, s egyben az önkormányzati választott testület jogainak önkorlátozásával az önkormányzat rendeletben meghatározhatja azokat a vagyontárgyakat, vagyonrészeket, amelyeknek elidegenítése, megterhelése, gazdasági vállalkozásba vitele (például korlátolt felelösségü társaságba épület bevitele) csak helyi népszavazás eredményeként lehetséges.

A helyi önkormányzatok alapfeladata a lakosság részére biztosítani mindazokat az alapvetö közszolgáltatásokat, amelyek a település életképességét, fennmaradását, fejlesztését biztosítják. Ezen túl részt vehet vállalkozásokban, föleg azért, hogy a vállalkozás remélt hasznából teremtse elö azokat a pénzösszegeket, amelyek feltétlenül szükségesek az elöbb említett szolgáltatásokhoz. Garanciális szabályt jelent az, hogy az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelössége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Ez lényegében azt jelenti, hogy az önkormányzat csak a vállalkozásba fektetett vagyonrészét veszítheti el az esetleges vállalkozás kudarca, csödje esetén, de nem felel többi vagyonával a bukás esetén sem.

4.4. Az önkormányzati bevételek rendszere

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája[3] a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásairól a következöket tartalmazza:

1. A helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelö saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek.

2. A helyi önkormányzat pénzügyi forrásainak az alkotmányban és jogszabályokban meghatározott feladataikkal arányban kell állniuk.

3. A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására – jogszabályi keretek között – e szerveknek van hatáskörük.

4. Azon pénzügyi rendszerek, amelyeken a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai alapulnak, legyenek eléggé sokrétüek és rugalmasak ahhoz, hogy lehetövé tegyék – amennyiben ez a gyakorlatban lehetséges – a feladatok megvalósításához szükséges költségek tényleges alakulásával való lépéstartást.

5. A pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelme szükségessé teszi olyan pénzügyi kiegyenlítési eljárások, illetöleg ezekkel egyenértékü intézkedések intézményesítését, amelyek célja a számításba jövö pénzügyi források egyenlötlen elosztása, valamint a teljesítendö pénzügyi terhek által okozott hatások korrekciója. Az ilyen eljárások, intézkedések nem csökkenthetik a helyi önkormányzatok saját feladatkörüket illetö döntési szabadságát.

6. A források önkormányzatokra esö részének állami meghatározása során megfelelö formában ki kell kérni a helyi önkormányzatok véleményét.

7. A lehetöségekhez mérten a helyi önkormányzatoknak juttatott támogatás nem köthetö meghatározott feladatok finanszírozásához. A támogatások juttatása nem korlátozhatja a helyi önkormányzatoknak a hatáskörükön belüli önálló döntéshozatali jogát.

8. A beruházási célú hitelfelvétel érdekében a helyi önkormányzatok a jogszabályi kereteken belül jogosultak a nemzeti pénz- és tökepiacon megjelenni.

A helyi önkormányzatok költségvetési bevételei hazánkban négy föbb csoportba sorolhatók:

-     saját bevételek,

-     átengedett központi adók,

-     állami támogatás, valamint

-     egyéb bevételek.

4.4.1. Saját bevételek

A saját bevételek a következök:

-     a helyi adókról szóló törvényben meghatározott és a helyi önkormányzat által megállapítható, kivethetö és beszedhetö helyi adók: az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek, illetve a vállalkozók kommunális adója, az idegenforgalmi adó, valamint a helyi iparüzési adó;

-     a saját tevékenységböl, vállalkozásból, az önkormányzati vagyonból vagy hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;

-     a gazdálkodó szervezetektöl, illetve magánszemélyektöl, alapítványoktól átvett pénzeszközök;

-     környezetvédelmi és müemléki bírság;

-     az önkormányzatot megilletö vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;

-     egyéb bevételek (amely származhat például bontási vagy leselejtezett anyag értékesítéséböl).

4.4.2. Átengedett központi adók

Az átengedett központi adók a következök:

-     a személyi jövedelemadó 40 %-a (ezt az összeget idöröl idöre változó módon, változó elosztási technikák alkalmazásával juttatják el az egyes helyi önkormányzatokhoz);.

-     a gépjármüadó alapadó-részének 50 %-a;

-     az illetékek 50 %-a (az államigazgatási eljárási illetékek 90 %-a);

-     a termöföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – az önkormányzati adóhatóság által beszedett – személyi jövedelemadó 100 %-a.

4.4.3. Állami támogatások

A helyi önkormányzati pénzügyi szabályozás jellemzöi a következök:

-     normativitás;

-     feladatarányosság;

-     szolidaritás a gyenge jövedelmi háttérrel rendelkezö önkormányzatok müködöképességének fenntartása érdekében;

-     területi kiegyenlítés, az infrastrukturális ellátottság különbségeinek mérséklése céljából; továbbá

-     a társulásos feladatmegoldás ösztönzése.

a) Az Országgyülés normatív hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, az egyes korcsoportokkal, valamint az intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. Továbbá normatív hozzájárulásként minden önálló község, nagyközség 2-2 millió Ft-ot kap.

ad1) A település lakosságszámához kapcsolódó hozzájárulás alapján például egy állandó lakosra számított igazgatási, kommunális és sport célú támogatás 1.439,- Ft. Ezen összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül illeti meg a helyi önkormányzatokat. Ennek megfelelöen az önkormányzati képviselö-testület döntése alapján nemcsak az úgynevezett általános támogatás fordítható az általa meghatározott célra, hanem valamennyi bevétel az egységes önkormányzati költségvetés része; ezzel megszüntek az eddigi „pántlikázott” pénzek. Az önkormányzatoknak azonban a számukra kötelezöen meghatározott feladataikat el kell látniuk, és a normatív állami támogatás azok megoldásának elösegítésére szolgál. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) szerint: „A kötelezöen ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejüleg az Országgyülés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéröl és módjáról.”

ad2) A településen élö állandó népesség korcsoportjaihoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulás: 2002-re az Országgyülés az inaktív lakosokra jutó normatív hozzájárulást oly módon határozta meg, hogy hozzájárulásra a települési önkormányzatok a település szociális jellemzöinek megfelelö szorzó szerint jogosultak.

ad3) 2,- Ft állami hozzájárulás jár az önkormányzatok által az üdülövendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához.

ad4) Az intézményi ellátottakkal arányos költségvetési hozzájárulás: az önkormányzatok szuverén döntései körében közvetlenül – felhasználási kötöttség nélkül – a feladatot ellátó önkormányzatokat illetik meg a normatív költségvetési hozzájárulások (például 2002-ben a gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátott egy fiatalra 576.000,- Ft, iskolai oktatás az 1-8.évfolyamokon 135.000,-Ft/fö). Ezen túl mintegy tucatnyi normatív költségvetési hozzájárulás található a költségvetési törvényben.

ad5) A 2002. évi költségvetési törvényben a kiegészítö állami támogatás összege (amennyiben a személyi jövedelemadó nem nyújt fedezetet) községenként 15.000,- Ft/állandó lakos. Erre azért volt szükség, mert a személyi jövedelemadó egyes településeken csak minimális bevételt jelent.

ad6) A megyei önkormányzatok finanszírozása: a 2002.évi költségvetési törvényben általános támogatásként 710,- Ft/fö és ezen felül 645 millió forint biztosított minden egyes megyének és a fövárosnak, amely összegek az önkormányzati hivatalok, valamint a normatív módon nem támogatott megyei intézmények fenntartásához való központi hozzájárulást jelentik. A fövárosi és megyei önkormányzatoknál ezen összege, valamint a saját bevételeknél jelzett illetékbevételek az igazgatási, valamint fövárosi, megyei levéltárakkal, könyvtárakkal, müvelödési központokkal, pedagógiai intézetekkel és sporthivatalokkal összefüggö feladatokhoz kapcsolódnak.

b) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréröl szóló törvény határozza meg az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó támogatási formákat.

A címzett támogatás költséghatás nélkül igényelhetö kiemelt fontosságú önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására. Mértéke azonban korlátozott: legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból, az elkülönített állami pénzalapokból és egyéb forrásokból nem fedezett részére igényelhetö. A következö évi költségvetésben csak a határidöre benyújtott és a feltételeknek megfelelö igénybejelentések vehetök figyelembe, mivel az Országgyülés - a Kormány javaslata alapján – egy alkalommal dönt a beruházás teljes idöszakára a címzett támogatásról. E támogatás tehát nem jár „alanyi jogon”.

A gyakran változó feltételrendszer alapján címzett támogatás a következö célokra adható:

vízgazdálkodási, regionális hulladékégetö létesítésére vonatkozó, egészségügyi fekvöbeteg-ellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fövárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségü önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá

szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék-kezelö rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségü beruházások megvalósítására.

A címzett támogatásokról szóló döntés során elönyben kell részesíteni azon beruházásokat, amelyekre EU-támogatás (ISPA, PHARE) iránti igényt nyújtottak be, és azzal az érintett szakminisztérium egyetért, illetve amelyek EU-támogatási igényéröl kedvezö döntés született.

Céltámogatás a törvényben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelö, legfeljebb 1 milliárd forintos beruházási összköltségü önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhetö.

Céltámogatás az alábbi célokat szolgáló beruházásokhoz igényelhetö:

-     vízgazdálkodás (ennek keretében ivóvízellátás, szennyvíztisztítás);

-     oktatás (ennek keretében általános és középfokú iskolai tantermek, diákotthoni féröhelyek építése, felújítása);

-     egészségügyi és szociális ellátás (ennek keretében egészségügyi gép- és müszerbeszerzések, szociális otthoni féröhelyek létesítése, kórház-rekonstrukciók).

A céltámogatás nyújtása általában a szakminisztériumok által kidolgozott fajlagos költségek alapján történik.

c) 2002-ben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elöirányzatok föbb csoportjai egyre inkább igazodnak az európai uniós követelményekhez:

-     településüzemeltetési feladatok;

-     esélykiegyenlítést szolgáló feladatok;

-     a különbözö szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátások, a szociális intézményi ellátások, valamint a lakáshoz jutással és lakásfenntartással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatok;

-     az önkormányzati közoktatási feladatok;

-     a helyi, illetve megyei/fövárosi közmüvelödési és közgyüjteményi feladatok.

d) A feladatmutatóhoz kötödö normatív hozzájárulások feltételrendszerét egyrészt az éves költségvetési törvény, másrészt külön jogszabályok határozzák meg. A támogatási keret nagyságát a központi költségvetési törvény rögzíti, amelyen belül a beérkezett igényekröl pályázati elbírálás alapján születik döntés. A költségvetési törvény hatálybalépését követöen a hozzájárulásokat részletesen, önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé.

e) Speciális szabályok vonatkoznak a müködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítö támogatására. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy egyrészt a „vis major” fogalmába tartozó események bekövetkezte esetén igényelhetö támogatás. Ettöl eltérö az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévö (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatási rendszere. Ez utóbbi esetben kizáró ok például az, hogy az illetö önkormányzat nem döntött helyi adó bevezetéséröl vagy nem használta ki a gazdálkodása racionalizálásában rejlö lehetöségeket.

A fenti támogatási formák mellett is bekövetkezhet egyes önkormányzatok fizetésképtelensége miatt a csöd. Ennek megoldására az általános csöd-, felszámolási és végelszámolási szabályozás helyett a helyi önkormányzatok csödeljárása hivatott. Mivel a helyi önkormányzat nem számolható fel egy gazdasági vállalkozás mintájára, a speciális felszámolási ismeretekkel is rendelkezö és a Belügyminisztérium szakmai jegyzékébe felvett pénzügyi gondnok feladata az önkormányzat gazdálkodásának racionalizálása és a csödhelyzet megszüntetése.

4.4.4. Egyéb bevételek

A helyi önkormányzati alrendszer költségvetéseinek egyéb bevételei körébe soroljuk mindazon bevételi forrásokat, amelyek nem illeszkednek az elöbbi három fö kategória valamelyikébe. Ennek megfelelöen e körben kell megemlítenünk példának okáért az egészségügyi intézményt müködtetö helyi önkormányzatok esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott egészségbiztosítási támogatást, a helyi önkormányzat által valamely hitelintézettöl felvett kölcsönt, vagy az önkormányzati kötvény kibocsátásából befolyt bevételeket.

4.5. Az önkormányzati költségvetés

4.5.1. Az önkormányzati költségvetés tartalma

Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetési rendelet egy adott költségvetési idöszakra vonatkozik, és egy évre szóló költségvetés esetén január 1-jétöl december 31-ig hatályos.

A helyi önkormányzatok – egy vagy több – éves költségvetéséröl szóló önkormányzati költségvetési rendeletnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiakat:

1.      az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szervek bevételi forrásonként;

2.      a müködési, fenntartási elöirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt elöirányzatonként részletezve;

3.      a felújítási elöirányzatok célonként;

4.      a felhalmozási kiadások feladatonként;

5.      az önkormányzati hivatal elöirányzatai költségvetési feladatonként, valamint külön tételben az általános és a céltartalék;

6.      éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként;

7.      a többéves kihatással járó feladatok elöirányzatai éves bontásban;

8.      a müködési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási elöirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerüen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási müveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban;

9.      elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése;

10.       az év várható bevételi és kiadási elöirányzatainak teljesüléséröl elöirányzat-felhasználási szóló ütemterv;

11.       elkülönítetten az európai uniós elöcsatlakozási eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történö hozzájárulások.

A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza az egyes önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. A helyi önkormányzatok feladatait az alábbi költségvetési szervek látják el:

-     (fö)polgármesteri hivatal,

-     megyei önkormányzati hivatal,

-     körjegyzöség,

-     közös képviselö-testület hivatala (együtt önkormányzati hivatal),

-     hatósági igazgatási intézményirányító és egyéb „nonprofit” jellegü társulás, illetöleg

-     a fentiek felügyelete alatt müködö költségvetési szervek.

A helyi önkormányzatok költségvetéséböl kell finanszírozni és ellátni mindazon feladatokat, amelyek ellátását az önkormányzati törvény vagy más törvények kötelezöen helyi önkormányzati hatáskörbe utalnak, vagy az önkormányzatok önként vállalt feladataiként jelentkeznek.

4.5.2. Az önkormányzati költségvetés elkészítése

A költségvetési tervezés legáltalánosabb fogalmát költségvetési értelemben a bevételi és kiadási elöirányzatok általában egy évre történö kimunkálása, összeállítása jelenti. A helyi önkormányzatok és szerveik (polgármesteri hivatal, intézmények, stb.) kiadási elöirányzatainak tervezésére a bevételi elöirányzatok megtervezése után kerülhet sor, a pénzforgalmi és üzemgazdasági szemléletnek megfelelöen. Minden önkormányzat annyit fordít felújítási célokra, amennyit lehetösége megenged. A költségvetési tervezés alapvetö kérdése a feladatok rangsorolása.

Az önkormányzati költségvetés elkészítése a jegyzö, föjegyzö, körjegyzö, megyei föjegyzö (a továbbiakban: jegyzö) által elkészített, a következö évre vonatkozó (bevételeket és kiadásokat áttekintö) költségvetési koncepció összeállításával kezdödik. A költségvetési koncepciót a helyben képzödö bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. A költségvetési koncepció elkészítése elött a jegyzö áttekinti az önkormányzati költségvetési szervek következö költségvetési évre vonatozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait. Ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a közgyülés elnöke, (fö)polgármester (a továbbiakban: polgármester) terjeszt a közgyülés,  képviselö-testület (a továbbiakban: képviselö-testület) elé.

A polgármester a helyi önkormányzatnál müködö bizottságok véleményét a szervezeti és müködési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepciótervezetröl alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. Ahol pénzügyi bizottság müködik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia. A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselö-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

A költségvetési rendelet tervezetét a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek és az önkormányzati pénzügyi szabályozás elözetes elgondolásainak figyelembevételével kell összeállítani.

A jegyzö a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetöivel egyezteti, s ennek eredményét írásban rögzíti. A polgármester a képviselö-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett, valamint a törvény szerint szükséges könyvvizsgálói írásos jelentését is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet. A képviselö-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet.

A helyi önkormányzat képviselö-testülete együttesen hagyja jóvá költségvetési rendeletében az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, valamint változatlan formában beépíti a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát is.

4.5.3. Az önkormányzati költségvetési beszámoló

A helyi önkormányzatok, illetve intézményeik (az egyes önkormányzati költségvetési szervek) a központi döntések megalapozásához, a zárszámadás elkészítéséhez, illetöleg az államháztartás mérlegeinek összeállításához évközi és év végi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni.

A költségvetési beszámolóban számot kell adni a képviselö-testületnek a költségvetésben jóváhagyott feladatok végrehajtásáról, a gazdálkodás eredményeiröl, a problémákról, a vagyon gyarapításáról, vagyis arról, hogy miként hasznosították a közösség, az önkormányzat pénzét és vagyonát. A feladatok végrehajtását év közben a testület áttekinti, év végén részletesen megtárgyalja, és a zárszámadásról rendeletet alkot. A zárszámadás elöterjesztése két részböl áll: szöveges és számszaki részböl. A számszaki részben a bevételek teljesítését bevételi nemenként, a kiadási elöirányzatok felhasználását költségvetési szervenként, a polgármesteri hivatal feladatainak teljesítését feladatonként, a beruházásokat és felújításokat feladatonként kell bemutatni. Számot kell adni az általános és céltartalékok terhére megvalósított feladatokról is.

A gazdálkodás év végi eredményét a pénzmaradvány mutatja meg, amely a költségvetési szerv alaptevékenységének teljesítésével és a kapacitások más, nem vállalkozás jellegü hasznosításával összefüggö bevételek és kiadások különbözeteként képzödik.

A helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványának jóváhagyására és felhasználására az önkormányzat rendelkezései az irányadók (müködési bevételi többlet teljes vagy részbeni elvonása, a feladatelmaradás visszavonása stb.).

Az éves költségvetési beszámolóhoz szöveges magyarázatot is kell készíteni. Ebben ismertetni kell azokat a tényezöket, amelyek befolyásolták a tárgyidöszakban ellátott alaptevékenységet, az elöirányzatok tervezettöl eltérö felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításakor még nem voltak ismertek.

A helyi önkormányzat az éves költségvetés lezárását követöen február 28-ig a költségvetési törvény szerint elszámol a normatív, a cél- és címzett állami hozzájárulásokkal (támogatásokkal). A helyi önkormányzatok havi pénzforgalmi információszolgáltatások adására kötelesek.

Az éves és a féléves beszámolókat a költségvetési szerv vezetöje és a beszámoló elkészítésére kijelölt felelös személy köteles aláírni. Az önkormányzatnál a polgármester és a jegyzö írja alá a beszámolókat.

4.6. Az önkormányzati költségvetési szervek

A helyi önkormányzat jogosult költségvetési szerv alapítására. Az alapítással egyidejüleg dönt annak gazdálkodási jogköréröl, azon belül arról is, hogy feljogosítja-e az állóeszköz-felújítási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra, dönt az alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról és kiegészítö (vállalkozási) tevékenységéröl. Az önálló költségvetési szervnek kell ellátnia a költségvetési tervezéssel, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, a számvitellel, az elöírt adatszolgáltatással és a belsö ellenörzéssel kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzat hivatala (a polgármesteri hivatal) minden esetben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek minösül. Amennyiben az önkormányzat valamely intézményét részben önálló költségvetési szervként hozza létre, meg kell jelölnie azt az önálló költségvetési szervet, amelyik a részben önálló költségvetési szerv meghatározott gazdasági és pénzügyi feladatait ellátja.

A költségvetési szervek - s köztük értelemszerüen a helyi önkormányzati költségvetési szervek - jogállásáról és gazdálkodásáról a soron következö ötödik és hatodik fejezetek szólnak bövebben.

4.7. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése

Az államháztartás helyi szintjének, a helyi önkormányzati alrendszernek integráns részét képezi a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése, pénz- és vagyongazdálkodása is. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg, amely a területileg illetékes települési önkormányzat költségvetési rendeletébe elkülönítetten épül be.

A települési önkormányzat képviselötestülete (közgyülése) a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. Ugyanakkor viszont a települési önkormányzatot a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási elöirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért értelemszerüen felelösség sem terheli.



[1] 1990. évi LXV. törvény

[2] Lásd a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. § (1) bekezdésének b)-d) pontjait.

[3] Lásd a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985.október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény kihirdetéséröl szóló 1997.évi XV.törvény 9.cikkelyét.

Találat: 2745