online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

AZ 1993. ÉVI PÁRIZSI EGYEZMÉNY

jogi

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
Polgari jog tulajdonvédelmi eszközei
Nemzetközi bíraskodas
A SZUVERENITÁS FOGALMA ÉS A SZUVERENITÁSVITA
AZ ÖSSZETETT ÁLLAMOK
A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA
AZ AZONOS TÁRGYRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK ALKALMAZÁSA
A NEMZETKÖZI VÍZÜGYI EGYEZMÉNYEK
A NEMZETKÖZI IUS COGENS
A HADVISELŐ FELEK ÉS A SEMLEGESEK, A KOMBATTÁNSOK ÉS A VÉDETT SZEMÉLYEK
 
 

Az 1993. évi párizsi egyezmény

A vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és hasz­nálatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló 1993. évi párizsi egyezmény a leszerelési folyamat­ban alapvető lépés: egész fegyverrendszer teljes betiltásáról rendelkezik, hatékony ellenőrzési mechanizmust létesít és megoldásai számos novumot tartalmaznak (fogalommeghatározás, nemzetközi szervezet felállítása, szank­ciók megállapítása, viták rendezése, a segítségkérés jogának és a segítség­nyújtás kötelezettségének kimondása, a végrehajtás nemzeti feladatainak rögzítése, néhány szerződésjogi újítás stb.).

Míg Hirosima és Nagaszaki óta nem került sor nukleáris fegyverek be­vetésére, csak a fenyegetés eszközei maradtak a „kölcsönös elrettentés" szel­lemében, ez nem mondható el a vegyi fegyverekről Al­kalmazásának - az I. világháború utáni - esetei: Egyiptom a jemeni polgár­háborúban, 838h71i az Egyesült Államok a vietnami háborúban intenzíven használt - vegyi fegyvernek is tekinthető - lombtalanító anyagokat, Irak is folyamodott vegyi fegyverekhez Irán elleni háborújában, illetve a Szovjetunió Afganisztánban.

Az 1972. évi biológiai fegyver egyezmény pactum de contra­hendo klauzulája csak hosszas és fáradságos tárgylások után realizálódha­tott. Húsz év kellett a komolyabb akadályok leküzdéséhez:

           A Szovjetunió a gorbacsovi peresztrojkáit semmiképp nem volt haj­landó helyszíni ellenőrzést elfogadni;

• Az arab államok szerint szerves kapcsolat áll fenn a ve­gyi fegyverek és az atomfegyverek tilalma között, azaz ez utóbbira vonat­kozó nemzetközi szerződés hiányában nem lehet szó megállapodásról a vegyi fegyverekkel kapcsolatban;

• A Nyugat pedig felvetette - többek között - a zavargásoknál használt ún. tömegoszlató anyagok problémáját és különösen a kettős hasznosítás­ra alkalmas anyagok nemzetközi kereskedelmének korlátozását és ellenőr­zését, melyben a fejlődő országok gazdasági és technikai fejlődésük útjá­ba állított akadályokat láttak.

A vegyifegyver-egyezmény előzményei közül kiemelendő a fojtógá­zokról szóló 1899. évi hágai nyilatkozat és az 1907. évi 4 hágai egyezmény, és különösen a fojtó, mérgező és más gázok és a hadviselés bakterológiai eszközeinek tilalmáról szóló 1925. évi genfi jegyzőkönyv.

A párizsi egyezményhez vezető tárgyalási folyamatot felgyorsította a vegyi fegyverek tárgyában létrejött amerikai-szovjet szerződés (1990), a Németországra vonatkozó végleges rendezésről szóló szerződés, melyben Németország megerősítette lemondását az ilyen fegyverekről, valamint a Latin-Amerikában és az indiai szubkonti­nensen született megállapodások.

Általános jellemzése

Az 1993. évi vegyifegyver-egyezmény igen terjedelmes és nem utolsósorban igen bonyolult dokumentum: 24 cikkének többsége részletekbe menő szabályozást tartalmaz, van 3 melléklete (a vegyü­letekről, az ellenőrzésről és a bizalmas kezelésről), sőt - a kompromisszum ér­dekében - egyes tilalmak a preambulumba ke­rültek. Az egyezmény ugyanakkor kettős természetű is: a nagyobbik része leszerelési rendelkezésekről szól, ugyanakkor a vegyifegyverek használatának tilalma a humanitárius nemzetközi jogba tartozik.

A tilalmak

• A meglevő vegyi fegyverek megsemmisítése, mely minden - az állam területi szuverenitása alatt álló - területre vonatkozik;

• Meg kell szüntetni e fegyverek kifejlesztését, gyártását, más módon való beszerzését, felhalmozását, birtoklását, bárkinek közvetlen vagy közvetett átadását;

• Az előző tilalom végrehajtása érdekében meg kell szüntetni gyártá­sának feltételeit;

• „Soha és semmilyen körülmények között" nem használható vegyi fegy­ver. E tilalom kiterjed mind a nemzetközi, mind a nem nemzetközi fegyve­res összeütközésekre, jellegű, mert még a szerződésben nem részes államok irányában is fennáll és represszáliaként sem alkalmazható.

• A szerződő állam köteles megtiltani a természetes és jogi személyeknek az egyezmény alá eső tevékenységeket és ennek érdekében büntető­jogi tényállásokat alkotni.

E tilalmakat néhány kivétel áttöri, így:

• nem terjed ki a kutatásra;

• nem akadályozhatja a védelmi célokat;

• nem akadályozhatja a gazdasági és technikai fejlődést, az ipari, me­zőgazdasági, kutatási, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy más békés célú kémiai tudományos és technológiai ismeretek kereskedelmét;

• az előzőekből következik az, hogy létezhetnek ún. szürke zónák is a tiltott és megengedett tevékenységek határmezsgyéjén.

A meghatározások

A tilalmak hatékonysága feltételezi a pontos és átfogó fogalom-meghatározásokat, így az egyezményben szerepel az, hogy mi tekintendő vegyi fegyvernek, illetve vegyi kényszerítő eszköznek, melyek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza. A definíciók szabatossága ellenére említeni kell a herbicidek problémájának ambivalens megoldását, továbbá a zavargások alkalmával alkalmazható eszközökre vonatkozó szabályokat. Ilyenek p1. a könnyfakasztó gázok. Ilyen eszközöket tilos hadviselési eszközként használni, de megengedett jogérvényesítési vagy rendfenntartó célból.

Az ellenőrzés rendszere

Az ellenőrzési rendszer legfontosabb elemei:

·        Az állam nyilatkozata vegyi fegyverekről és a gyártó létesítményekről;

·        E nyilatkozatok helyszíni ellenőrzése;

·        A szerződés hatályba lépését követően az állam - előre megállapí­tott és részletes tervek szerint és általában saját költségére - 2 éven belül köteles megkezdeni és 10 éven belül befejezni a fegyverek és létesítmé­nyek megsemmisítését, melynek végrehajtását a helyszínen rendszeresen ellenőrzik;

·        Az egyezményből folyó kötelezettségek be nem tartásának feltéte­lezése esetében konzultációs kötelezettség áll fenn, majd bár­mely részes állam rendkívüli helyszíni ellenőrzést kérhet a felállított nem­zetközi szervezet keretében, mely ezt követően értékeli a jelentést, megál­lapítja az esetleges szerződésszegést és dönt a helyzet orvoslásához szükséges intézkedésekről, ide értve a szankciókat is.

A vegyi fegyver tilalmi övezet

A párizsi egyezmény univerzális jellegű nemzetközi szervezetet állít fel az egyezmény céljainak megvalósítására, rendelkezései végrehajtásának bizto­sítására, különösen a nemzetközi ellenőrzésre és a konzultációkra, valamint az együttműködésre. A felállított szervezet nem tekinthető - az ENSZ Alap­okmánya szerinti - szakosított intézménynek. Székhelye Hágában van.

A szervezet struktúrája a hagyományos megoldást követi:

• A részes államok értekezlete, mely évente egyszer rendes ülésszakra és szükség szerint rendkívüli ülésszakokra ül össze;

• A 41 tagú végrehajtó tanács, melynek tagjait az értekezlet választja 2 évre a méltányos földrajzi megosztás elvének figyelembevételével (9 jelölt Afrikából, 9 jelölt Ázsiából, 5 jelölt Kelet-Európából, 7 jelölt a latin-ameri­kai és karibi térségből és 10 jelölt a nyugat-európai és más államok köré­ből, továbbá 1 jelölt, mely váltakozva az ázsiai, illetve a latin-amerikai és ka­ribi térségből kerül ki). Bár a választásoknál a rotáció elvére tekintettel kell lenni, az újraválasztási tilalom hiánya lehetővé teszi az ún. félállandó tagsá­got, azaz az egyezmény célja és tárgya szempontjából fontos államok ismé­telt újraválasztását;

• A főigazgató által vezetett technikai titkárság, melynek feladata - a szo­kásos adminisztráció mellett - a nemzetközi ellenőrzések lebonyolítását is.

A döntéshozatal

Az értekezlet és a végrehajtó tanács - főszabályként - érdemi kérdésekben kétharmados többséggel, eljárási kérdésekben egyszerű többséggel határoz.

Az elfogadott határozatok jogi természete a határozatok tárgyához iga­zodik:

• a szervezet belső életére vonatkozó határozatok jogi tények;

• ajánlások elfogadása, melybe beletartozik a nemzetközi joggal egye­ző kollektív intézkedésekre vonatkozó javaslattétel, az ügynek az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács figyelmébe ajánlása;

• vannak kötelező határozatok is, így a szerződésszegő állam jogainak és kiváltságainak korlátozása vagy felfüggesztése, továbbá a végrehajtó tanács - összes tatja háromnegyedes többségével - a rendkívüli ellenőrzés lefolytatását megállíthatja.

A viták rendezésének szabályozásában a hagyományos vitarendezési módok dominálnak: konzultáció és tárgyalás, vagy a felek választása szerinti más békés módszer alkalmazása, az értekezlet és a végrehajtó tanács igény­bevétele és közös megállapodással a vitának a Nemzetközi Bíróság elé ter­jesztése. Ezen kívül az értekezlet és a végrehajtó tanács felhatalmazást kapott arra, hogy az ENSZ Közgyűlésének beleegyezésével tanácsadó véleményt kérjen a Nemzetközi Bíróságtól a szervezet tevékenységi körén belül fel­merült bármely jogi kérdésben.

A vitarendezési mechanizmus két kérdést vethet fel:

Először: a rendkívüli ellenőrzés független a viták rendezésétől, azaz az előbbit nem lehet blokkolni olyan állítással, hogy előzetesen rendezni kell a vitát.

Másodszor: nyitva maradt az, hogy az egyezmény keretén kívül alkal­mazhatók e individuális törvényes ellenintézkedések. Lehet úgy érvelni, hogy az egyezmény ún. „önmagában zárt rendszerek egyike, mely kizárja az egyoldalú ellenintézkedés lehetőségét, ezek a szervezet számá­ra vannak fenntartva. Ugyanakkor kétséges az, hogy a részes államok le­mondtak volna a nemzetközi jog alapján őket megillető jogcímről.


Találat: 2181