online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

Közgazdasagtani alapok

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
A makrogazdasag
Szöveghez tartozó feladat: Frankfurt am Main, Bankenmetropole
Kommunikaciós és azzal kapcsolatos gazdasagi és informatikai tevékenységek
GYAKORLAT KIFEJEZÉSEK A LEKÉRDEZÉSBEN Mennyibe kerülne termékenként nyilvantartasi aron a készletszint feltöltése a minimalis készletszintre?
A magyar adó- és a tamogatasi rendszer
AZ EURÓPAI MUNKAERŐPIACOK MEGÚJÍTÁSA
A klasszikus polgari közgazdasagtan kialakulasa. Adam Smith közgazdasagi nézetei. Smith mint Petty munkassaganak tovabbfejlesztője.
Statisztikai módszerek alkalmazasanak lehetőségei a kis- és középvallalkozasok versenyképességének elemzésében
A Gazdasagi növekedés
 
 

Közgazdaságtani alapok

1.     A közgazdaságtan tárgya.

A közgazdaságtan, annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy a gazdaság szereplöi miként választják meg a szükösen rendelkezésre álló, 414d34e alternatív módon felhasználható eröforrások alkalmazását, annak érdekében, hogy javakat állítsanak elö, és azokat elosszák a jelenlegi és a jövöbeni fogyasztásuk céljából.

2.     A gazdaság szereplöi. (A háztartások, az üzleti szervezetek, a kormányzat, a nem kormányzati szervezetek, a külföld szerepe a gazdaságban)

Háztartások:

·       Végsö fogyasztók

·       Az eröforrások alapvetö tulajdonosai

·       Pénzforgalmi személetben gazdálkodnak

·       A gazdaság legfontosabb megtakarítói

Üzleti szervezetek:

·       A javak elöállítói

·       Az eröforrások felhasználói

·       Üzletszerüen gazdálkodnak

·       A megtakarítások alapvetö felhasználói

Kormány:

·       Hatalommegosztás

·       Közjavak biztosítása

·       Gazdaság szabályozása

·       Pénzforgalmi személetben gazdálkodnak

Nem kormányzati szervezetek:

·       A hatalom ellensúlyozása

·       Meghatározott közjavak szolgáltatása

·       Sajátos értékek képviselete

·       Alapvetöen nem üzletszerüen gazdálkodnak (NPO)

Külföld:

·       Minden, ami az adott nemzetgazdaságon kívül van

3.     Eröforrások és javak. Hozamok és ráfordítások fogalma, tartalmuk pénzforgalmi és teljesítmény szemléletben. A hozamok és ráfordítások összefüggése, a csökkenö hozadék törvénye.

Eröforrások:

Jellemzöi: Szükösen állnak rendelkezésre és alternatív módon használhatók fel.

·       Természet:

Természeti eröforrásoknak nevezzük azokat a természeti-földrajzi adottságokat, amelyeket a társadalom - a mindenkori fejlettségi szintjén- sajátos tulajdonságaikból kifolyólag, az anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít.

·       Megújuló eröforrások:

·       Kritikus zóna kockázata nélkül:

·        Napenergia

·        Geotermikus energia

·        Szél, légkör

·        Víz, vízi energia

·        Tengeráramlatok, hullámzás, ár-apály

·        biomassza

·       Kritikus zóna kockázatán belül:

·       Növényvilág

·       Állatvilág

·       Ivóvíz

·       Termötalaj

·       Fogyó eröforrások:

·       Felhasználással elfogyasztható:

·       Fosszilis energiahordozók (szén, köolaj, földgáz)

·       Hasadóanyagok

·       Ércek

·       Felszín alatti vizek

·       Elvileg újrahasznosíthatók:

·       Ércböl elöállított fémek

·       Elemi és nem fémes ásványok

·       Egyéb természeti eröforrások:

·       A természet, mint tér, a település, az infrastruktúra, a telephely befogadója

·       A természet hulladékbefogadó képessége

·       A rekreációs adottságok

·       A táj, és a környezet

·       Munkaerö

·       A munkaerö az ember azon képessége, hogy valamilyen meghatározott célszerü tevékenységet tud végezni.

·       A munkaerö mennyiségi szempontból létszám, munkaidö, munkaintenzitás.

·       A munkaerö minöségi szempontból szakképzettség, munkatapasztalat, munkakultúra.

·       Töke

·       A töke technikai és pénzügyi eröforrások összessége.

·       A töke, mint technika mennyiségi szempontból termelö kapacitás, minöségi szempontból korszerüség.

·       A töke, mint pénz mennyiségi szempontból egy meghatározott pénzösszeg, minöségi szempontból átválthatóság.

Javak:

Valamilyen szükségletet kielégítö hasznos dolgok.

Csoportosításuk:

        Természeti javak-mesterséges javak

        Áruk-szolgáltatások

        Fogyasztási javak-felhalmozási (beruházási) javak

        Magánjavak-közjavak

        Pozitív javak (goods)- negatív javak (bads)

Fogalmak:

        A felhasznált eröforrásokat ráfordításoknak nevezzük

        Az elöállított javak a hozamok

        A hatékonyság a hozamok és a ráfordítások viszonya

        A ráfordítás pénzforgalmi szemléletben kiadás, teljesítmény szemléletben költség

        A hozam pénzforgalmi szemléletben bevétel, teljesítmény szemléletben árbevétel

A ráfordítás és a hozam összefüggése:

Ahol a hozadék, az egységnyi ráfordítás-növelés hozamnövelö hatása

        Csökkenö volumenhozadék: ha a termelési tényezök nem növelhetök korlátlanul

        Állandó volumenhozadék: ha a termelési tényezök korlátlanul növelhetök

        Növekvö volumenhozadék:  technikai felfedezéshez kapcsolódó technológiai váltás esetén

4.     Termelési lehetöségek határfüggvénye. A haszonáldozati költség értelmezése. A növekvö relatív költségek törvénye.

Lehetö-ségek

Fogyasztási javak

Beruhá-zási javak

A

B

C

D

E

F

0

10

20

30

40

50

150

140

120

90

50

0

tl gorbe

Fogalma:

A termelési lehetöségek határ függvénye mindazon termék kombinációk összessége, amelyet a gazdaság a korlátozott eröforrások mellett létre tud hozni.

A függvény jellemzöi:

        Az origóra konkáv

        Az origótól való távol-ság az eröforrások mennyiségével arányos

        A görbe lejtése a helyettesítési hányad

Termelési lehetöségek határ függvénye:

Hatékony gazdaság esetén a létrejövö termék mennyiségi kombinációk a függvény görbéjén helyezkednek . Ilyenkor az egyik termék termelését csak úgy tudjuk növelni, ha a másikat csökkentjük.

Gyenge hatékonyság esetén a létrejövö termék kombinációk a függvény görbéjétöl balra (az origó irányában) helyezkednek el. Ilyenkor az egyik termék termelését úgy is tudjuk növelni, hogy a másikét nem kell csökkenteni.

Haszonáldozati költség (opportunity cost):

A közgazdaságtan költségnek tekinti a termék elöállításával kapcsolatban felmerült ráfordításokon túlmenöen a  nem választott legjobb alternatíva elmaradt hasznát is.

A növekvö relatív költségek törvénye:

A termelési lehetöségek határ függvényének lejtéséböl következik, hogy ha az egyik termékböl folyamatosan egyenlö nagyságú többlet mennyiségre akarunk szert tenni, akkor a másik termékböl egyre növekvö mennyiségröl kell lemondanunk.

5.     A komparatív elönyök elmélete, a relatív hatékonyságbeli különbség értelmezése.

A komparatív elönyök elmélete:

A komparatív elönyök elmélete szerint a munkamegosztás, két fél között, nemcsak akkor lehet kölcsönösen elönyös, ha az egyik fél az egyik terméket, a másik fél pedig a másik terméket állítja elö hatékonyabban, hanem akkor is, ha az egyik fél mindkét terméket hatékonyabban állítja elö, mint a másik fél. Ennek csupán az a feltétele, hogy közöttük relatív hatékonyságbeli különbség legyen.

Relatív hatékonyságbeli különbség:

A mi példánkban ez azt jelenti, hogy az „A” termelö mindkét terméket hatékonyabban állítja elö, mint a „B” termelö, de egyben az „A” termelö a II. terméket állítja elö hatékonyabban, mint a I. terméket, a „B” termelö pedig a I. terméket állítja elö hatékonyabban, mint a II. terméket.

6.     A gazdaság megszervezödésének lehetséges típusai. Az önellátás, a kölcsönösség, az újraelosztás és a piac jellemzöi. A Kornai féle koordinációs sémák.

Lényeg: A gazdaság szereplöi hogyan, milyen motivációk alapján kapcsolódnak egymáshoz.

Integrációs sémák: (Polányi Károly 1886-1964)

        Önellátás

Az önellátás – kizárólagos jelleggel – az úgy nevezett tradicionális létfenntartó közösségek, gazdaságok jellemzöje.

A modern gazdaság körülményei között is a gazdaság szereplöi bizonyos mértékben önellátók. Az önellátás vagy mások által nyújtott szolgáltatás igénybevétele közötti választás lehetösége (make or buy) általában minden körülmények között felmerül.

        Kölcsönösség (reciprocitás)

Fogalma: szimmetrikus csoportok, egymásnak kölcsönösen megfelelö pontjai közötti tranzakció.

Jellemzöi:

        Egyenrangú partnereket feltételez

        A kapcsolatokat erkölcsi normák, elsösorban hagyományok szabályozzák

        Hiányzik belöle a nyereség motívuma

        A csere mozzanatok (adni és kapni) idöben elkülönülnek

Alapvetö megjelenési formái:

        Ajándékozás, adományozás

        Munkacsere, kaláka

        Szolgáltatás csere

        Újraelosztás (redisztribúció)

Fogalma: egyének közötti olyan osztozkodás, amely egy elosztási központ jelenlétét feltételezi a közösségben.

Jellemzöi:

        Az egyének és az elosztó központ között alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak

        A csere mozzanatai (adni és kapni) nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz

        A kapcsolatokban a kényszerítö erönek jelentös szerepe van (utasítások illetve szankciókat kilátásba helyezö jogszabályok)

        Az elosztás alapelve lehet:

   Az egyenlöség

   Az igazságosság (méltányosság)

   A rászorultság stb.

        A javak begyüjtése lehet:

   Tényleges (természetbeni vagy pénzbeli)

   Szimbolikus (a javak feletti rendelkezési jog)

        Ha a gazdaságban a javakat túl nagy arányban központosítják akkor a gazdaságban a teljesítmény visszatartás alakul ki.

        Piac

Fogalma: az elkülönült, szuverén egyének közötti egyenértékü tranzakció (adás-vétel)

Jellemzöi:

        A csere mozzanatai (eladás és vétel) idöben nem különülnek el egymástól (az idötényezönek fontos szerepe van)

        Az adás-vételt nyereségszerzés motiválja

        Az ár alku során alakul ki

Koordinációs sémák (Kornai János 1928- ):

Etikai

Bürokratikus

Agresszív

Piaci

A kapcsolat

horizontális

vertikális

vertikális

horizontális

Motiváció

erkölcsi

adminisztra-tív kényszer

eröszak

nyereség

Tranzakció

rendszerint nem monetarizált

nem okvetlenül monetarizált

a pénz szempontjá-ból közömbös

monetarizált

7.     A piaci hatékonyság értelmezése. A piac müködésének korlátai.

A piac az a hely, ahol a javakkal kapcsolatos eladási illetve vásárlási szándékok találkoznak.

A piac legfontosabb alanyai az eladó és a vevök.

A piacokat sokféleképpen csoportosíthatjuk.

A piacok csoportosítása lehet például:

        Térbeliség alapján (világpiac, regionális, nemzetgazdasági stb.)

        A javak jellege szerint (autópiac, munkaerö piac, lakáspiac, értékpapír piac stb.)

        Szabályozottság szerint (önszabályozó, szabályozott)

Piaci hatékonyság:

A piac a társadalom szempontjából akkor müködik jól, ha a köz érdekének megfelelö árakon az eröforrások és a javak vonatkozásában is hatékony allokáció valósul meg. Ennek feltételei a következök:

        Tökéletes verseny (kompetitív piac)

        A termelési költségeket a termelö viseli (nincs lehetöség arra, hogy a ráfordításokat, illetve azok egy részét harmadik személyre áthárítsák)

        A tulajdonos közvetlenül részt vesz vállalkozásának müködtetésében (a tulajdonos a lakhelye közösségében tevékenykedik, így osztja a közösség értékeit és személyesen is érintett annak jövöjében.

Hatékony allokáció azt jelenti, hogy az a termelö jut hozzá az adott eröforráshoz, aki a legésszerübben tudja felhasználni, illetve a javak azokhoz a fogyasztókhoz kerülnek, akik számára a leghasznosabb.

Piaci korlátok:

A piac önmagában nem képes megteremteni, illetve nem lehet rajta számon kérni:

        Az igazságos versenyt (a monopol helyzet kialakulásának megakadályozását)

        Erkölcsi tökét (bizalom, könyörület stb.)

        A közjavak szolgáltatását (vannak olyan javak, amelyeket a piac nem tud kínálni: közbiztonság, igazságszolgáltatás, alapkutatásokba történö befektetések stb.)

        A teljes költségen alapuló árképzést (ne legyen lehetöség áthárításra)

        Igazságos elosztást (méltányosság a jövedelmek és az eröforrások allokációjában)

        Környezet szempontú fenntarthatóságot (a piac az ökológiai értékek szempontjából vak: a biodiverzitás fenntartása, üvegházhatás elkerülése stb.)

8.     A kompetitív piac kritériumai. A piac alapfogalmai (a kereslet, a kínálat fogalma, függvényének ábrázolása, értelmezése). A piaci egyensúly és egyensúlytalanságok.

A kompetitív piac kritériumai:

        Sok és egyenként viszonylag kicsi résztvevö van a piacon, eladói és vevöi oldalon egyaránt

        A piacra vitt termékek homogének, azaz azonos minöségüek

        A piaci résztvevök egymás iránt közömbösek

        A piac szereplöi jól informáltak

        Szabad a belépés a piacra és szabad a kilépés a piacról

        A piac árelfogadó

Piaci alapfogalmak:

        Egységár: az áru egy egységének a pénz meghatározott mennyiségével történö kifejezése

        Keresett mennyiség: a vevök vásárlási szándéka

        Kereslet: a mindenkori piaci ár és a hozzá tartozó keresett mennyiség összefüggése (keresleti függvény)

        Kínált mennyiség: az eladók eladási szándéka

        Kínálat: a mindenkori piaci ár és a hozzátartozó kínált mennyiség összefüggése (kínálati függvény)

        Egyensúly: a keresett mennyiség és a kínált mennyiség egyenlösége adott piaci ár mellett (a keresleti és a kínálati függvény metszéspontja)

        Hiány: az a piaci helyzet, amikor adott ár mellett a keresett mennyiség nagyobb, mint a kínált mennyiség

        Többlet: az a piaci helyzet, amikor adott árak mellett a kínált mennyiség nagyobb, mint a keresett mennyiség.

Közgazdasági alapok II. 23-33. oldal

9.     A piaci mechanizmus müködése.

10.  A rugalmasság értelmezése. Keresletrugalmasság fogalma, képlete, összetevöi. A keresletrugalmasság gyakorlati jelentösége. A kínálat rugalmasság fogalma, képlete. A termelési tényezök és az idötényezö összefüggése a kínálat rugalmassága szempontjából.

Rugalmasság:

        Fogalma: két egymással kapcsolatban lévö tényezö százalékos változásának viszonya.

                         egyik tényezö %-os változása 

        Képlete: ε = ------------------------------------

                         másik tényezö %-os változása

        A tört értéke lehet:

       Nulla, a kapcsolat abszolút rugalmatlan

       Nulla és egy közötti érték, a kapcsolat rugalmatlan

       Egy, egységnyi rugalmasság

       Egy és végtelen közötti érték, a kapcsolat rugalmas

       Végtelen, a kapcsolat abszolút rugalmas

A rugalmasság értelmezése a piacon:

        A kereslet árrugalmassága

        A kínálat árrugalmassága

        Keresztrugalmasság

        Jövedelem rugalmasság

        Adó rugalmasság

A kereslet árrugalmassága:

        A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy a piaci ár egy százalékos változásának hatására, a keresett mennyiség hány százalékkal változik meg.

        Ennek megfelelöen:

       Rugalmas a kereslet, ha az ár százalékban kifejezett változásához képest a keresett mennyiség nagyobb százalékos mértékben változik

       Rugalmatlan a kereslet, ha az ár százalékos változásának hatására a keresett mennyiség csak kisebb százalékban változik

       Egységnyi a kereslet árrugalmassága, ha a két tényezö százalékos változása azonos

A kereslet árrugalmasságának gyakorlati jelentösége:

        Egy adott áru esetében a kereslet árrugalmasságának ismerete elsösorban az eladó (termelö) szempontjából fontos.

        A termelö, mint piaci eladó (üzleti szervezet) a nyereség növelésében érdekelt.

        Az üzleti szervezet nyereséget növelni vagy az összbevétel növelésével, vagy az összköltség csökkentésével tud. (↑π = ↑TR - ↓TC)

        Az eladási piacon az összbevétel határozódik meg. (az összköltség a termelési tényezök vételi piacán és a termelési folyamatokban határozódik meg)

        Az összbevételt az határozza meg, hogy az eladó milyen egységáron mennyit tud eladni (TR = PxQ)

        Az egységárat a piaci viszonyok, adott kereslet mellett a kínálat, az eladható áruk mennyiségét az adott egységár melletti keresett mennyiség határozza meg. Mivel az egységár és a keresett mennyiség között ellentétes irányú összefüggés van, így az egységár és az eladható mennyiség között is ellentétes irányú az összefüggés. (TR = ↓P x Q↑ illetve TR = ↑P x Q↓)

        Az összbevétel változik, ha az ellentétes irányú mozgások intenzitása különbözö.

A kínálat árrugalmassága:

        A kínálat árrugalmassága azt fejezi ki, hogy a piaci egységár százalékban kifejezett változásának hatására a kínált mennyiség hány százalékkal változik meg.

        Ennek megfelelöen:

       Rugalmas a kínálat akkor, ha az ár egy százalékos változásának hatására a kínált mennyiség több, mint egy százalékkal változik meg.

       Rugalmatlan a kínálat, ha az egységár egy százalékkal történö változására a kínált mennyiség csak egy százaléknál kisebb mértékben reagál.

       Egységnyi a kínálat rugalmassága, ha az egységár egy százalékos változásának hatására a kínált mennyiség is éppen egy százalékkal változik meg.

Rugalmasság 11-15. oldal

11.  A rugalmasság és az adórendszer összefüggése.

·       A kormányzati adóbevételek az adott adótarifa (pl. adókulcs) mellett az adóalap (pl. a forgalom) növekedésével, vagy adott adóalap (pl. a forgalom) mellett az adótarifa (pl. adókulcs) emelésével növekedhetnek.

·       Az adótarifa emelése megnöveli az egységárat, ami visszaveti a keresletet, azaz a forgalmat.

A termék keresletének rugalmassága dönti el, hogy az adótarifa emelése növeli-e a kormányzat adóbevételeit, vagy sem.

        Minél rugalmatlanabb egy termék kereslete, annál nagyobb lehet az egységnyi adótarifa emelés adóbevétel növelö hatása.

A kereslet rugalmassága szempontjából a legrugalmatlanabb javak:

        Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányárú, kávé stb.

        A közüzemi szolgáltatások (villamos energia, távfütés, gáz, víz, szemétszállítás, telefon stb.)

        Alapvetö élelmiszerek, gyógyszerek

        Divat, illetve presztízs fogyasztási cikkek




Mikróökonómia

 

Háztartások optimális döntése:

1.     A hasznosság elmélete. A hasznosság kardinális megközelítése. A fogyasztói egyensúly és a fogyasztói többlet ábrázolása, értelmezése. Gossen I. és II. törvénye.

A hasznosság kardinális megközelítése:

A hasznosság fogalma:

        A javak azon tulajdonsága, hogy emberi szükségletek kielégítésére alkalmas

        A szükségletek kielégítését fogyasztásnak nevezzük.

        A fogyasztás ,amennyiben folyamatos, telítödö folyamat.

        Ha a hasznosság pontosan mérhetö (a hasznosság kardinális megközelítése), akkor az elfogyasztott mennyiség és a hasznosság közötti összefüggés függvényszerüen ábrázolható.

Az összhasznossági függvény:

Az összhasznossági függvény (total utility, TU) az origóból induló konkáv függvény, aminek maximumpontja van. Ez azt mutatja, hogy a fogyasztásunk növekedésével a teljes haszon is nö, de nem lineárisan. A fogyasztásunk egy bizonyos szinten telítettséget ér el. Ezt követöen az összhasznosság csökken. Ettöl kezdödöen a fogyasztást értelmetlen folytatni.

200921 002

A határhaszon:

        A határhaszon (marginal utility, MU) azt fejezi ki, hogy a fogyasztás egy egységgel történö növelése, a teljes hasznot (az összhasznosságot) hány egységgel növeli.

        Képlete:

                        ΔTU

              MU= -------

                         ΔQ

A határhaszon függvény:

        Ereszkedö jellegü függvény

        Annál az elfogyasztott mennyiségnél éri el a vízszintes tengelyt, ahol a teljes haszon függvénynek maximum pontja van.

200921 003

Gossen I. törvénye:

        A csökkenö határhaszon törvénye.

        Azt fejezi ki, hogy ha a fogyasztás telítödö folyamat, akkor annak növekedésével az újabb mennyiségi egység elfogyasztása egyre kisebb hasznosságot eredményez.

Fogyasztói egyensúly:

        Ha a fogyasztás érdekében nem kell áldozatot vállalni, akkor annyit fogyasztunk, hogy a teljes hasznosságunk maximális legyen.

        Tehát akkor állunk meg a fogyasztással, amikor az utoljára elfogyasztott mennyiségi egység már többlethasznosságot nem eredményez. (MU=0)

A fogyasztók optimális döntése a kompetitív piacon:

Ha a fogyasztási cikknek ára van, akkor annál a mennyiségnél állunk meg a fogyasztással, amikor az utoljára elfogyasztott fogyasztási cikk mennyiségi egysége által okozott hasznosság már nem nagyobb a fogyasztási cikk egységáránál. (MU=P)

A fogyasztói többlet:

        A fogyasztás teljes hasznossága és az érte adott ellenérték különbsége: TU-(PxQ)

        A gazdaságban a fogyasztói többlet annál nagyobb, minél több, jó minöségü áru van és ezek ára viszonylag alacsony.

Gossen II. törvényének tartalma:

Több fogyasztási cikk fogyasztása esetén a fogyasztó akkor tudja a legnagyobb hasznosságot elérni, adott árak és adott hasznossági megítélés mellett, ha minden termékböl éppen annyit vásárol, hogy a határhaszon és az egységár viszonya minden fogyasztási cikk esetében azonos legyen.

Gossen II. törvényének képlete:

200921 008

        Gossen II. törvényét a pénzegységre jutó egyenlö határhasznok törvényének is szokták nevezni. (A pénz minden árú viszonyában ugyanannyit ér.)

        Ha egy áru ára megnö, akkor az adott áru egy pénzegységre jutó határhaszna csökken, ezért az adott fogyasztási cikkböl az elfogyasztott mennyiséget csökkenteni kell mindaddig, amíg az adott áru egy pénzegységre jutó határhaszna ismét egyenlövé nem válik a más javakra költött egy-egy pénzegység határhasznával.

2.     A hasznosság ordinális megközelítése. Közömbösségi görbék fogalma, ábrázolása, jellemzöi. A költségvetési egyenes fogalma, képlete, ábrázolása, jellemzöi.

A hasznosság ordinális megközelítésének lényege:

        Egy adott fogyasztási cikk egy meghatározott mennyiségének elfogyasztása esetén nem biztos, hogy pontosan meg tudjuk határozni, mennyi hasznosságot eredményezett.

        Azonban azt pontosan meg tudjuk mondani, hogy egy fogyasztási cikk adott mennyisége nagyobb vagy kisebb hasznosságot jelent-e számunkra, mint bármely más fogyasztási cikk adott mennyisége, illetve sorba tudjuk rendezni a különbözö javak mennyiségi kombinációit hasznossági szempontból.

A közömbösségi görbék elrendezödése:

Két fogyasztási cikk lehetséges mennyiségi kombinációi és mindenegyes mennyiségi kombinációhoz tartozó hasznosság a síkban ábrázolható úgynevezett közömbösségi görbék segítségével.

200921 006

A közömbösségi görbék fogalma:

A közömbösségi görbe két fogyasztási cikk mindazon mennyiségi kombinációinak összessége a síkban, amelyek hasznossága azonos.

200921 007

A közömbösségi görbe jellemzöi:

        Origóra konvex

        Lejtése a helyettesítési hányad

        A közömbösségi görbe hasznossági értéke az origótól való távolsággal arányos

A költségvetési egyenes:

        Fogalma: A költségvetési egyenes két fogyasztási cikk mindazon mennyiségi kombinációinak összessége adott rendelkezésre álló jövedelem és árak mellett, amelyek a rendelkezésre álló jövedelem teljes elköltését eredményezik. (fogyasztási lehetöségek határa)

        Képlete: D.I.= PxxQx+PyxQy

    Ahol:

        D.I.= rendelkezésre álló jövedelem

        Qx = egyik fogyasztási cikk mennyisége

        Qy = másik fogyasztási cikk mennyisége

        Px = egyik fogyasztási cikk ára

        Py = másik fogyasztási cikk ára

A költségvetési egyenes ábrázolása:

ha.:

        Az élelmiszer ára:   Px = 1,5 $

        A ruházat ára:         Py = 1 $

        A rendelkezésre álló jövedelem:   D.I. = 6 $

200921 001

A költségvetési függvény jellemzöi:

        Az origótól való távolsága a rendelkezésre álló jövedelemmel arányos.

        A függvény lejtése a két fogyasztási cikk egységárának hányadosával egyenlö.

                                 D.I.

                  QY                PY                 PX

     tgα =   -----  =   -------   =  ------

                   QX          D.I.          PY

                                   PX

3.     A fogyasztó optimális döntése a hasznosság ordinális megközelítésében.

A háztartások optimális döntése:

        Az egyén érdeke, hogy minél nagyobb hasznosságot érjen el fogyasztása során (az origótól minél távolabb lévö közömbösségi görbén legyen a fogyasztása)

        Az egyén fogyasztási lehetöségeit azonban korlátozza a rendelkezésre álló jövedelme és a fogyasztási cikkek ára. (adott költségvetési egyenes) 

        A két feltétel együttesen akkor teljesül, ha megtaláljuk azt a fogyasztási cikk mennyiségi kombinációt, amely a legtávolabbi közömbösségi görbén van, és egyben még rajta van a költségvetési egyenesünkön is.

        Ez az a fogyasztási cikk mennyiségi kombináció, amelyet az origótól legtávolabb lévö közömbösségi görbe és az adott költségvetési egyenes érintési pontja határoz meg. 

Fogyasztói egyensúly:

Az érintési pontban a közömbösségi görbe lejtése (a helyettesítési hányad) és a költségvetési egyenes lejtése azonos.

200921 004

Az optimális döntés képlete:

Mivel a közömbösségi görbe helyettesítési hányada a határhasznok arányával fordítottan arányos és a költségvetési egyenes lejtése az árakkal arányos, ezért az optimális fogyasztás az a mennyiségi kombináció, amely mellett a határhasznok aránya éppen megegyezik az árarányokkal.

200921 013

4.     A jövedelem-fogyasztás görbe (ICC) ábrázolása, jellemzöi. Az Engel görbe fogalma, ábrázolása különbözö fogyasztási cikkek esetén.

A jövedelemváltozás hatása az egyensúlyra:

        A jövedelem növekedésének hatására a költségvetési egyenes origótól kifele tolódik, több termék megvásárlására lesz lehetöség, nagyobb hasznosságot képviselö közömbösségi görbe érhetö el.

        A jövedelem folyamatos növekedésének hatására az optimális fogyasztás is folyamatosan kifele tolódik, így jön létre a jövedelem-fogyasztás görbe (ICC)

A jövedelem-fogyasztás görbe ábrázolása:

200921 005

Az Engel görbe:

        A jövedelemváltozás és az egyes fogyasztási cikkek fogyasztásváltozásának összefüggését az Engel görbe fejezi ki.

        A fogyasztási cikkek az egyén hasznossági megítélése szempontjából lehetnek:

       Normál javak

       Luxus javak

       Inferior javak

        A különbözö javak Engel görbéi a jövedelem-fogyasztás görbékböl (ICC) származtathatók:

A normál javak Engel görbéje:                       Az inferior javak Engel görbéje

  200921 007                                  200921 011

200921 012                                             

A luxus javak Engel görbéje:                                                   

5.     Az ár-fogyasztás görbe (PCC) ábrázolása, jellemzöi. A keresleti görbe származtatása.

Az ár változásának hatása az egyensúlyra:

        Az x tengelyen mért fogyasztási cikk ár- növekedésének hatására a költségvetési egyenes meredeksége növekszik, az y tengelyen mért fogyasztási cikk árnövekedésének hatására a költségvetési egyenes meredeksége csökken. Mindkét hatásra a költségvetési egyenes alatti terület, tehát a reáljövedelem csökken, ezért az optimum pont az origóhoz közelebb fog kerülni.

        Az ár folyamatos változásának hatását a fogyasztó optimális döntésére az ár-fogyasztás görbével írhatjuk le. (PCC)

Az ár-fogyasztás görbe ábrázolása:

200921 006

A keresleti görbe levezetése az ár-fogyasztás görbéböl:

200921 014

Üzleti szervezetek optimális döntése:

 

Közönséges javak kompetitív piacán:

1.     A közgazdasági és a számviteli költségek megkülönböztetése.

Az üzleti szervezetek alapvetö célja:

        Az üzleti szervezetek alapvetö célja: nyereség realizálása, mert ez biztosítja számukra a fejlesztés forrását; egyben ez teszi lehetövé a tulajdonosok számára osztalék fizetését.

        Ez, a piaci verseny körülményei között a lehetö minél nagyobb nyereség elérését jelenti.

        A nyereség növelésének két útja van:

   Az összbevétel (TR) növelése

   Az összköltség (TC) csökkentése

        A továbbiakban azt feltételezzük, hogy az üzleti szervezet egy terméket gyárt és értékesít.

Az összbevételi függvény:

        Az összbevétel, mint tudjuk, attól függ, hogy milyen egységáron, mekkora mennyiséget tud az üzleti szervezet eladni. (TR = PxQ)

        Az összbevételi függvény jellemzöi:

       Origóból indul ki

       Lineárisan emelkedö (csak kompetitív piacon)

       A függvény meredeksége a piaci egységárral arányos

A határbevétel fogalma, képlete:

        Azt mutatja meg, hogy ha az eladott mennyiség egy egységgel változik, hány egységgel változik meg az összbevétel.

        Képlete:

                                     ΔTR

                          MR = --------   = P

                                      ΔQ

Ahol: MR = határbevétel (marginal revenue)

A határbevételi függvény:

Jellemzöi:

        A vízszintes tengellyel párhuzamos.

        A vízszintes tengelytöl való távolsága a piaci egységárral azonos. 

Az üzleti szervezetek költségeinek megközelítései:

        Elméleti megközelítés →  a közgazdasági költségek: mindazon áldozatok összessége, amely a termék elöállítása, forgalmazása, értékesítése, felhasználása miatt bekövetkezett (teljes pontossággal nem számszerüsíthetö költségek)

        Gyakorlati megközelítés → a számviteli költségek: mindazon ráfordítások összessége, a melyet az adott gazdasági ügylettel kapcsolatban, az abban résztvevök kölcsönösen elismernek, például bejövö számlákon megjelenö, illetve számviteli standardok, vagy jogszabályok alapján, elszámolandó költségek (teljes pontossággal számszerüsíthetö költségek)

2.     Az összköltség, az állandó költség és a változó költség fogalma, ábrázolása, jellemzöi.

Az összköltség fogalma, képlete:

Fogalma: az adott termelési mennyiség elöállításához szükséges lehetö legkisebb (optimális) eröforrás kombináció igénybevétel.

Képlete: az összköltség, attól függ, hogy hány terméket, és egy-egy terméket milyen egységköltséggel (átlagköltséggel) állítunk elö.

                            TC = AC x Q

ahol: TC = összköltség (total cost)

        AC = átlagköltség (average cost)

Az összköltség függvény:

2009 febr23 003

Jellemzöi:

        Egy meghatározott ordináta értékböl indul ki → nulla termelési volumen mellett is merülnek fel költségek: bérleti díjak, közüzemi díjak, igazgatási költségek stb. → ezeket nevezzük állandó költségeknek

        Elöször konkáv, majd konvex jellegü →a termelés elsö szakaszában a költségek csökkenö, majd késöbb növekvö növekménnyel nönek → az összköltségek ezen összetevöit változó költségeknek nevezzük.

3.     Az átlagköltség fogalma, képlete, ábrázolása, jellemzöi.

Átlagköltség fogalma, képlete:

Fogalma: a termelés egy-egy egységének elöállítási költsége különbözö termelési volumen mellett

Képlete: 

                                     TC

                          AC = -------

                                       Q 

Az átlagköltség függvény:

        Az átlagköltség függvény U alakú, mert a termelés kezdeti szakaszában az átlagos állandó költségek magas aránya miatt magasról indul,

        a termelés növekedésével az átlagos állandó költségek aránya - alacsony átlagos változó költségek mellett - egyre csökken, ezért az átlagköltség csökken, 

        a termelési volumen késöbbi szakaszában az  emelkedö átlagos változó költségek növekvö súlya miatt az átlagköltség is egyre növekszik.

        Az átlagköltség görbe minimumpontja által meghatározott termelési volumen az optimális üzemnagyság.

2009 febr23 004

4.     A határköltség fogalma, képlete, ábrázolása és jellemzöi.

A határköltség fogalma, képlete:

Fogalma: a határköltség a termelés egy-egy egységgel történö növelésének összköltség növelö hatása.

Képlete:

                                     ΔTC

                           MC = ------

                                      ΔQ

Ahol: MC = határköltség (marginal cost)

A határköltség függvény:

2009 febr23 006

 

Jellemzöi:

        U alakú, mert az összköltség függvény elöször konkáv, majd konvex.

        Minimumpontja, annál a termelési volumennél van, ahol az összköltség függvénynek inflexiós pontja van.

        A határköltség görbe emelkedö szára az átlagköltség (és az átlagos változó költség) görbe minimumpontján megy át.

5.     Az átlagköltség és a határköltség összefüggése.

Az összköltség és az átlagköltség összefüggése:

2009 febr23 005

Az átlagköltség annál a termelési volumennél a legkisebb, ahol az összköltség függvényt alulról érinti az origóból induló segédegyenes; ugyanis bármely átlagköltség érték egyben tg α érték is, és az alulról érintö egyenesnek van a legkisebb értéke.

6.     Az összbevételi függvény és a határbevételi függvény fogalma, képlete, ábrázolása a közönséges javak kompetitív piacán.

1.feladat =)

7.     A termelés nyereséges és veszteséges szakaszainak ábrázolása, értelmezése az összbevételi és az összköltség függvény segítségével.

Az üzleti szervezetek kibocsátásának nyereséges és veszteséges szakaszai:

2009 febr23 007

Az ábrából látható, hogy az összbevétel és az összköltség függvények a termelési volument három szakaszra bontják:

        A termelés alacsony szintje az állandó költségek magas aránya miatt még veszteséges (TC>TR)

        A termelés (a kapacitásokhoz képest) túl magas szintje, a változó költségek progresszív emelkedése miatt már veszteséges (TC>TR)

        A kettö között helyezkedik el a nyereséges szakasz (TC<TR)

2009 febr23 008

8.     A maximális nyereséget adó termelési volumen képlete, ábrázolása, értelmezése a kompetitív piacon.

A nyereséges szakaszon belül annál a termelési volumennél van a legtöbb profit, ahol a két függvény távolsága a legnagyobb. (a két függvény iránytangense  azonos, a két függvény elsö deriváltja egyenlö):

                   MR=MC

Mivel kompetitív piacon:

                    MR=P

Ezért: kompetitív piacon a maximális profitot biztosító termelési/értékesítési volumen ott van, ahol a határköltség éppen megegyezik a piaci árral:

                    P=MC

9.     Az üzleti szervezetek optimális döntésének alakulása a piaci árak változása esetén a közönséges javak kompetitív piacán. (Ábrázolás és értelmezés.)

A piaci ár változásának hatása az üzleti szervezet döntésére:

2009 febr23 009

        A kompetitív piacon az árak mindig változnak, ezért az üzleti szervezeteknek is állandóan változtatniuk kell a termelési volument annak érdekében, hogy a profit bármely piaci ár mellett maximális legyen.

        ΔP→ ΔQ → ΔMC

      

                 MC=P

10.  A fedezeti pont fogalma, képlete, ábrázolása, értelmezése.

A fedezeti pont:

2009 febr23 009

        Ha a piaci ár a P2 szintre csökken, akkor optimális esetben a P=MC=AC helyzet alakul ki. Ekkor az összbevétel éppen egyenlö lesz az összköltséggel, azaz a nyereség nulla.

        Ezt a helyzetet fedezeti pontnak nevezzük.

        A fedezeti pont a nyereségesség és a veszteségesség határa.

11.  Az üzembezárási pont fogalma, képlete, ábrázolása, értelmezése.

Az üzembezárási pont:

2009 febr23 009

        Az árak további csökkenése veszteséget okoz, elöször úgy, hogy az állandó költségek egyre kisebb részét fedezik a bevételek.

        Ha a piaci ár a P3 szintre csökken, akkor optimális esetben a P=MC=AVC helyzet alakul ki. Ekkor az összbevétel csupán a változó költségeket fedezi, az állandó költségek egyáltalán nem térülnek meg.

Ezt a helyzetet üzembezárási pontnak nevezik, mert az árak további csökkenése esetén már a bevételek a változó költségeket sem fedezik. Ilyenkor a termelés további folytatása értelmetlen.

12.  A kínálati görbe származtatása.

A kínálati görbe származtatása:

P1020904

Az optimális termelési volumen mindaddig a határköltség görbe mentén húzódik, amíg az árak csökkenése el nem éri az átlag változó költségek szintjét. Ekkor a termelés azonnal nulla lesz.

13.  A piac, termelöket és fogyasztókat differenciáló szerepének ábrázolása, értelmezése.

A kompetitív piacon müködö üzleti szervezet alkalmazkodása a piaci viszonyokhoz:

2009 febr23 010

        Az üzleti szervezet által gyártott termék piaci viszonyai meghatározzák az elérhetö árat (P).

        A maximális profit követelménye a határköltség és a piaci ár egyenlöség elérése (MC=P).

        Az egyenlöséghez szükséges határköltséget (MC), az üzleti szervezet a termelés (Q) hozzáigazításával tudja biztosítani.

A kompetitív piac termelést és fogyasztást szabályozó szerepe:

2009 febr23 011

        Az egyes fogyasztók hasznossági megítélései (határhaszon függvényeinek horizontális összege) meghatározzák az adott termék piaci keresletét.

        Az egyes termelö cégek költség viszonyai (határköltség függvényeinek horizontális összege) meghatározza az adott termék piaci kínálatát.

        A piaci kereslet és a kínálat együtt, meghatározza az adott termék piaci árát és az adott áron eladható illetve megvásárolható mennyiséget.

        A piaci ár, az adott hasznossági preferenciák mellett meghatározza, hogy a megvásárolható mennyiségböl az egyes fogyasztónak mennyi jut, illetve az adott határköltség viszonyok között meghatározza, hogy az adott elöállítható mennyiségböl, melyik cég mennyit fog elöállítani.

Közönséges javak monopolizált piacán:

1.     Piaci formák és szerkezetek. A monopóliumok kialakulásának okai.

Kompetitív piac

Sok kicsi üzleti szervezet

Homogén termék

Monopolista verseny

Sok kicsi üzleti szervezet

Differenciált termék

Oligopólium

Néhány nagy üzleti szervezet

Homogén termék

Oligopólium kompetitív udvarral

Egy vagy néhány nagy, és sok kicsi üzleti szervezet

Homogén termék

Tiszta monopólium

Egyetlen nagy üzleti szervezet

Homogén termék











2.     Az összbevételi függvény és a határbevételi függvény fogalma, képlete, ábrázolása tiszta monopólium esetén.

Az összbevétel alakulása tiszta monopólium esetén:

2009 febr23 002

Tekintettel arra, hogy a monopólium kínálatának növekedésével az eladási egységár csökken, így az összbevétel az eladott mennyiség növelése során elöször nö, majd egy bizonyos szint után, csökken.

A határbevétel alakulása:

2009 febr23 001

A piaci ár a monopólium kibocsátásának függvénye (nem konstans), ezért a határbevétel nem egyenlö a piaci árral, hanem a MR < P.

3.     A tiszta monopóliumok optimális kibocsátása (képlet, ábrázolás, értelmezés).

P1020910

        Az üzleti szervezet számára a tiszta monopólium esetén is, az adott piaci viszonyok között, az  optimális döntés az, ha a maximális nyereséget biztosító termelési-értékesítési volument megtalálja.

        Itt is azt feltételezzük, hogy a monopólium egy terméket gyárt.

4.     A kompetitív és a monopolizált piacon müködö üzleti szervezet optimumának összehasonlítása. (Ábrázolás, értelmezés) A monopóliumok okozta veszteség.

A monopólium okozta veszteség:

        A monopólium akkor ér el maximális profitot, ha a kompetitív piacon müködö üzleti szervezethez képest, kisebb kínálat mellett, magasabb egységáron ad el.

        Ez azonban csökkenti a társadalom által realizálható fogyasztói többletet.

        A fogyasztói többlet csökkenése:

       Részben megtérül a monopolprofitban (termelöi többlet)

       Részben azonban holttér veszteségként eltünik.

       A monopólium akkor jár el helyesen a társadalom szempontjából, ha a monopolprofitot innovációra használja fel.

A monopolista és a kompetitív piaci helyzetben lévö üzleti szervezet optimumának összehasonlítása:

        Feltételezés az összehasonlíthatósághoz:

   Ha: AC=constans

   Akkor: AC=MC

   Mert: TC=ACxQ

   Ezért: (TC)’=AC

   Tehát: MC=AC

        A kompetitív piacon müködö üzleti szervezet optimuma a MC=P kritérium alapján az E pont. Ehhez tartozó piaci ár: 100, kibocsátás: 6.

        A monopolista optimuma MC=MR kritériumalapján az A pont. Ehhez tartozó piaci ár: 150, kibocsátás: 3.

5.     A közüzemek, mint természetes monopóliumok (ön) kormányzati szabályozása.(Ábrázolás, értelmezés)

A közüzemek sajátossága:

        A közüzemek általában természetes monopóliumok, olyan helyi piacon müködnek, ahol a keresett mennyiség nem éri el az optimális üzemnagyságot. A piaci kereslet görbéje az U alakú átlagköltség görbét, annak ereszkedö ágában metszi.)

        Természetes monopólium helyzetében lévö közüzemek általában:

       A távhö szolgáltatás

       Víz és csatorna szolgáltatás

       A települési tömegközlekedés

       A hulladék elszállítás és feldolgozás

       Köztisztaság stb.

A közüzemek (ön)kormányzati szabályozása I.:

A természetes monopóliumként müködö közüzem, mint üzleti szervezet is maximális profitra törekszik:

        Ha a MC=MR helyzet érvényesül, akkor a közüzem a fogyasztók számára túl magas áron, kevés szolgáltatást tud nyújtani.

        Ha a MC=P helyzet érvényesül, akkor a fogyasztók számára kedvezö áron, elegendö szolgáltatás nyújtására kerül sor, de ezen feltételek mellett a közüzem müködtetése rövidtávon is veszteséges lenne.

        Ha a AC=P helyzet érvényesül, az adott szolgáltatási mennyiség mellett a közüzem se nem veszteséges, se nem nyereséges.

P1020913

A közüzemek (ön)kormányzati szabályozása II.:

        Az önkormányzatok a saját vagy többségi tulajdonukban lévö közüzemek szolgáltatási díjait úgy próbálják megállapítani, hogy a fogyasztók által elfogadható áron kellö mennyiségü és minöségü szolgáltatás realizálódjék.

        Ez a harmadik esettel közelíthetö a legjobban, hiszen az így megállapított díj betöltheti azt a funkcióját, hogy korlátozza a közjavak pazarlását és egyben biztosítja a közjavak szolgáltatásának müködési költségeit.

        Ez azonban azt is jelenti, hogy az önkormányzatnak támogatnia kell a közüzemet a szükséges fejlesztések megvalósítása céljából. (ez azonban a szolgáltatás igénybevételétöl függetlenül, az adófizetök rovására történik).

A termelési tényezök kompetitív piacán:

1.     A termelési függvény. A parciális termelési függvény és határtermék függvény képlete, ábrázolása, jellemzöi.

A termelési függvény:

        A termelési függvény a termelési tényezö ráfordítások és a hozamok alakulásának összefüggését mutatja.

        A parciális termelési függvény: egy adott termelési tényezö ráfordításának hatását mutatja a termelés mennyiségére (TP = total product), a többi termelési tényezö változatlansága mellett.

2009 febr24 001

A parciális termelési függvény ábrázolása, jellemzöi:

2009 febr24 002

A parciális termelési függvény jellemzöi:

       Origóból indul ki

       Elöször konvex, majd konkáv jellegü

       Inflexiós pontja van

       Maximum pontja van

A határtermék:

        Fogalma: a határtermék (MP= marginal product) a termelési tényezö ráfordítás egy egységgel történö változtatásának, a  termelés mennyiségére gyakorolt hatása.

        Képlete:

               termelési mennyiség változása

MP = ---------------------------------------------  

           termelési tényezö ráfordítás változása

2.     A numerikus (Cobb-Douglas) termelési függvény jellemzöi.

A numerikus termelési függvény:

Charles Cobb matematikus (Amherst College) és Paul Douglas közgazdász (Chicago University) az USA kukorica termelésének statisztikai adatai alapján tanulmányozták a különbözö eröforrás (föld, munka) felhasználások és a hozamok összefüggését, és alkották meg az elsö, késöbb róluk elnevezett, numerikus termelési függvényt.

2009 febr24 003

        Origótól kifelé haladva, ha egy-egy egységgel növeljük a termelési tényezö ráfordításokat, a termelési volumen azonos értékkel nö (állandó volumenhozadék)

        Ha csak egyik tényezöt növeljük egy-egy egységgel és a másik tényezö változatlan, akkor a termelés volumene egyre kisebb mértékben nö (csökkenö volumenhozadék)

        A táblázatban találunk azonos termelési volumeneket, amelyek egy origóra konvex görbe mentén helyezkednek el.

3.     Az isoquant függvény fogalma, ábrázolása, jellemzöi.

Egyenlötermék (isoquant) görbe:

2009 febr24 004

        A függvény fogalma: mindazon termelési tényezö felhasználás kombinációk összessége, amelyek ugyanazt a termelési volument eredményezik.

         A függvény jellemzöi:

       Origóra konvex

                            ΔA

       Lejtése (tgα = ----- ) a

                             ΔL   

helyettesítési ráta.

A helyettesítési ráta értelmezése:

        Ha az egyik termelési tényezöböl a  ráfordítást egy egységgel megváltoztatom, hány egységgel kell módosítanom a másik termelési tényezö ráfordítást annak érdekében, hogy az össztermék mennyisége ne változzék.

        (+ΔTPL = -ΔTPA) →

        (+ΔL x MPL = -ΔA x MPA)

                              MPL       -ΔA

                              -------- = ------ = tgα

                              MPA      ΔL

        Az isoquant görbe lejtése, a helyettesítési ráta a határtermékekkel reciprok jelleggel arányos.

4.     Az isocost függvények fogalma, képlete, ábrázolása jellemzöi.

Az egyenlököltség (isocost) egyenesek:

2009 febr24 005

Fogalma: mindazon termelési tényezö ráfordítás kombinációk összessége, amelyek adott tényezöárak mellet ugyanazt az összköltséget eredményezik.

Képlete: TC = L x Pl + A x PA

ahol: PL a munka ára, a munkabér

          PA a föld bérleti díja

Az ábra olyan költségvetési egyeneseket mutat,

      ahol a PL=2$,  PA=3$.

Az isocost függvény lejtésének értelmezése:

        Az egyenlököltség egyenes lejtése a tényezöárakkal arányos, mert→

                                                                TC 

        ha: A = 0 akkor TC = L x PL → L = -----

                                                                 PL

                                                                                                   TC

        ha: L = 0 akkor TC = A x PA → A = -----

                                                                  PA

                A       PL

        tgα = ---- = -----

                L       PA





5.     Az üzleti szervezetek optimális döntése a termelési tényezök piacán.(képlet, ábrázolás, értelmezés).

Optimális döntés a termelési tényezök piacán I.

        Az üzleti szervezet akkor dönt optimálisan, ha az adott termelési mennyiséget azzal a termelési tényezö felhasználási kombinációval állítja elö, amelynek a költsége a lehetö legkisebb.

        E termelési tényezö mennyiségi kombináció ott van, ahol az adott árak melletti egyenlököltség egyenes alulról érinti az elöállítani kívánt termelési mennyiség egyenlötermék görbéjét.

Optimális döntés a termelési tényezök piacán II.:

2009 febr24 006

        E nevezetes pontban az egyenlököltség egyenes és az egyenlötermék görbe iránytangense azonos.

             ΔA    MPL      PL

        tgα = ---- = ----- = -----

             ΔL     MPA     PA

Optimális döntés a termelési tényezök piacán III.:

                                 MPL         PL

                                 ------ = ----

                                 MPA         PA

Tehát az üzleti szervezet akkor tudja a legkisebb költséggel elöállítani a maximális nyereséghez szükséges termék mennyiséget, ha a termelési tényezöket olyan kombinációban használja fel, hogy a határtermék arányok éppen megfeleljenek az árarányoknak.

6.     A termelési tényezök árváltozásának hatása az optimális döntésre.

Az árak változásának hatása az optimális döntésre:

Ha a föld bérleti díja 3 $-ról 1$-ra csökken, akkor nemcsak az összköltség csökken, hanem megváltozik az a ráfordítás kombináció is, amely a lehetö legkisebb költséget eredményezi.

Találat: 2147