online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

Java sziget környéki földmozgasok

számítógépes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Az SQL lekérdezőnyelv hasznalata
A Pascal programok memóriatérképe:
MS DOS 6.22 telepítése és üzemeltetése
Az adatbazisok kialakulasa
10 hasznos tipp PhotoShop-hoz
KOMPONENSEK KÉSZÍTÉSE C# -BAN
Feladatok
Az alapvető fizikai tarolasi szerkezetek összehasonlítasa
Dinamikus memória allokalas. Függvények és pointerek kapcsolata.
 
 

Jáva sziget környéki földmozgások

Tartalomjegyzék

         

          Bevezetö

          Geológiai áttekintö

          Jáva szigeti vulkanizmus

          Jáva sziget környéki földrengések

           Földmozgások hatása a környezetre

          Bibliográfia

         

         

Jáva az Indonéziai szigetvilág legsür 747j96h 69;bben lakott szigete, ahol Jakarta a föváros is található. Tulajdonképpen Indonézia lakóságának több mint 66% a Jáva szigeten él. Ez egy elképesztö arány, hiszen 245millió lakósból több mint fele a Jáva szigeten él. Szigeten rengeteg , szám szerint 38 aktív és számos inaktív vulkán található. A szigetet rendszeresen sújtják nagy erejü földrengések , valamint kísérö jelenségeik a cunami-k (szököár). Jáva szigete tehát egy vulkanikus szigetvilág, amely a pacifikus tüzgyürün helyezkedik el, más megfogalmazásban az Ausztrál-India lemez és az Eurázsiai lemez találkozásánál terül el.

törésvonalak.gif

1.ábra Tektonikai lemezek elhelyezkedése a Földön

            Jáva szigetéröl bátran kijelenthetjük, hogy gazdasági, környezeti, mint pedig élöhely szempontjából az egyik legveszélyesebb terület az egész Földön. Ez részben annak köszönhetö, hogy megdöbbentöen nagy a sziget népsürüsége, valamint számos földrengés sújtja a térséget. Még a helyzetet súlyosbítja az is, hogy a szigeten található Merapi és Bromo , amelyek a  Földünk legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak. Mai napik is jelentös aktívítás jellemzö rájuk, pl. Merapi kitörése 2010 október 26-án , mely jelentös emberáldozatot követelt, föleg a vulkánból feltörö hamu.

Geológiai áttekintö

 Ahoz , hogy jobban megértsük a Jáva sziget környéki természeti jelenségeket, jobban meg kell vizsgáljuk az ott lezajló folyamatok kiváltó okait. Mivel Jáva sziget , de ugyanakkor egész Indonéziai szigetvilág vulkanikus eredetü, ugyanazon geológia folyamatok játszódnak le. Indonézia számos tektonikai lemez találkozási pontjánál terül, amelyek igen aktívak. Indonézia két szárazföldi lemez (Eurázsia lemez, Ausztráliai lemez), valamint két óceáni lemez ( India és Csendes-óceáni) határán fekszik. Tulajdonképpen az indiai óceáni lemez alábukik az Eurázsia kontinentális lemez alá létrehozva a szubdukciós övezetet, ahol kialakult az Indonéziai vulkanikus szigetvilág (Szumátra, Jáva, Bali és Nusa Tenggara ) , viszont a csendes-óceáni és az ausztrál lemez tektonikus mozgásai létrehozták Indonézia keleti részét. Így tehát amikor az indiai óceáni lemez alábukik az Eurázsia lemez alá folyamatosan súrlódik, folyamatosan energia(feszültség gyül fel) mely földrengés formájában szabadul fel. Ugyanakkor a két lemez határán magma áramlik fel kialakítva az andezites vulkáni vonulatokat és lehetövé téve a vulkanikus aktivitást a térségben.

2.ábra Indonézia geológiai felépítése          

A 2. ábra mutatja Indonézia közettani felépítését valamint a vulkanikus vonulatot amely szemléletesen követi a lemezhatárokat(törésvonalat).

Jáva szigeti vulkanizmus

          Mivel maga Jáva sziget egy vulkanikus terület, hatalmas szerepe van a vulkanikus tevékenységeknek melyek állandó jelleggel alakítják a tájat.38 vulkáni kúp található a szigeten, amelyböl sok a mai napig is aktív. Legmagasabb vulkán Semeru (3676 m), legaktívabb a Merapi (2968 m). A Merapi vulkán a története során igen nagy aktivitást mutatott, 1930-ban 1300 ember áldozatot követelt, 1994-ben  80 ember esett áldozatul a gázfelhö miatt, valamint 2010. Október 26-án ismét kitört és újból 200 ember életet követelt, valamint 19000 embert kellet kitelepíteni.

           

3. és 4. ábrán jól látható, ahogyan  hamu beborította táját ezzel elpusztítva az összes növényzetet a vulkán közelében, mely késöbbiekben éhínséghez vezetett és vezet most is.

Újabb információk szerint 9 négyzetméteres erdöterület vált a földen egyenlövé, jelentös termöterületek mentek tönkre: Sajnos a katasztrofális mivoltát nem maga a kitörés okozta, vagy is más szóval a vulkanikus tevékenység hanem maga az a tény, hogy sürün lakott területeken zajlott le. Hogy miért van ennyi ember a vulkán közelébe egyszerü megmagyarázni. Tulajdonképpen a vulkánok közelében igen jó a talaj minösége, így több ember költözik ilyen területekre. A Merapi vulkán mellet meg kell említenünk ugyancsak nagy történelemmel biró Krakatau vulkán kitörését. A Krakatau Jáva szigetétöl nyugat, dél-nyugatra helyezkedik el, amely legnagyobb kitörése 1883-ban volt, de a mai napig is aktív. A kitörés során az egész vulkán felrobbant, amely  hatalmas földrengést s annak kísérö jelenségét szököár-t produkált. Több mint 30000 ember halt meg, 160 település pusztult el, 25 köbkilométer hamut és sziklát lökött  ki magából. A szököár-t nem csak a sorozatos földrengések okozták , hanem a hatalmas piroklasztárak is befolyásolták. Azon kívül, hogy jelentös emberáldozattal járt hatalmasan befolyásolt a környezetet is. A globális hömérsékletet 1,3 C fokkal csökkentete a légkörbe kerülö hatalmas hamufelhö. A hamufelhö gátolta a napsugarak behatolását a Földre, így jelentösen csökkentve a hömérséletet. Ezen kívül a Krakatau környékén jelentös élövilág psztult el, még Szumátra szigetén is a tengeren áthaladó piroklaszt ár következtében.

            Ugyanakkor  még ennél is nagyobb vulkáni tevékenyséröl vannak bizonyítékok az 535-ös kitörésröl amikor Szumátra és Jáva  között található területek elmerültek így  kettéválasztva Szumátrát és Jávát. Mai nap Ana  Krakatau néven tovább müködik.

Jáva sziget környéki földrengések

          A vulkanikus tevékenységek mellet Jáva környékén jelentös és sok földrengés fordul elö a szubdukciós övezet végett. A legútóbbi földrengés  erössége 7,7-es volt a Richter skálán ,mely a Jáva szigettöl délre az India-óceánban pattant ki. Ugyanakkor az utóbbi idöszakokban Jáva szomszédságában Szumátra közelében történtek. A legnagyobb földrengés 2004 karácsonyán érintette a térséget, amely egy tenger allati rengés volt, jelentös szököárat produkálva.

 

5. ábrán a földrengés helyét és sárgával a szököár által érintett területeket láthatjuk. A 6. ábrán pedig a szököár okozta károkat.

Hatalmas áldozatokat követelt a földrengést követö szököár, amely a legutóbbi adatok szerint 300 ezer ember halt meg és tünt el a hullám martalékában egész Dél-kelet Ázsia térségében.

Rengeteg károkat okozott nem csak az ember számára hanem maga a természetben is. A 9-es erösségü földrengés annyira megrázta Földünket, hogy megváltozott a Föld tengelye, ezért 6.8 mikroszekundummal lettek rövidebbek a nappalok. A földrengés során az epicentrum környékén az Indiai-oceánban egy hatalmas szakadék jött létre, valamint becslések szerint 30 m-rel mozdult el Szumátra-szigete függöleges irányban, mível az India lemez jobban  alábukott ezzel megemelve Eurázsia lemez szegélyét. A vízalatti rengés kelltete szököár rengeteg erdöt és mezögazdasági területet, épületeket tett tönkre. A nagy rengést több kisebb utórengés is követte, amelyek közül egyik elérte a Richter skálán a 8,5 erösséget. Számos tudományos cikk említést tesz arról, hogy a 2004 karácsonyán bekövetkezö és az azt követö utórengések annyira megváltoztatták a térség alakját, hogy újra kell rajzolni a térképet.

 Földmozgások  hatása a környezetre

A vulkanikus tevékenységek és földrengések elörejelzésére számos módszert fedeztek fel és alkalmaznak a mai napig is. De mind a mai napig nagyon bonyolult statisztikai adatokra épülnek, amelynek hosszab idöperiodusra  elörejelzése óriási bízonytalanságot hordoz magával. 1975. február 4-I, a Hajcseng tartományt érintett 7,3 Richter-méretü, nagyo heves földrengést sikerült a legjobban észlelni az állatok nyugtalan viselkedése alapján. Ezt követöen Rikitake japán professzor részletesen megvizsgálta az állatok viselkedését és kategorizálta öket. Ugyanilyen megfigyeléseket végzett Hadikusomo indonéz professzor, aki megfigyelte, hogy a Merapi vulkán kitörése elött hatalmas kígyók siklottak lefelé a vulkán magasabb részeiröl. Tehát a földmozgások nem csak az ember életét változtatja meg, hanem az öt körülvevö környezetet is. Jelentös hatást gyakorolnak az állatok viselkedésére, amelyek szokatlanul viselkednek, amely ingerültségben nyilvánul meg. A több száz kilós disznók képesek 2 m magas kerteket átugrani, hogy kiszabaduljanak óljaikból, a nyulak nekimennek minden tárgynak, a patkányok elöbújnak s még akár szabad kézzel is meglehet öket fogni, kígyók elöjönnek rejtekhelyükböl, a madarak elhagyják fészküket és össze vissza repülnek a levegöben.

            A dolgozatom elöbbi részében  többször kitértem már a földrengés illetve a vulkáni tevékenységek környezetre gyakorolt hatására, így most összegzésképpen elmondható, hogy vulkanizmus képes egyszerre  rombolni és újítani is. A lávából kiáramló göz és hamufelhö hatalmas területeket képes befedni ezzel elöidézve a termöterületek pusztulását, amely magában hordozza az éhínséget, s így az emberáldozatokat. Ugyanakkor a kiáramló forró láva ismételten hatalmas erdöpusztítást okoz, ami jelentös mértékben érinti a Jáva szigetet is. Ugyanakkor pozitív  hatásairól sem szabad megfeledkeznünk, hiszen a láva és a hamu hatalmas szervesanyag tartalommal  rendelkezik így termékennyé téve a talajt nagyobb termékenységet bíztositva. Viszont a földrengésnek legnagyobb részt csak negatív hatásait emlegetik, de ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy a földrengések során hatalmas energia szabadul fel, így meggátolva azt, hogy sokkal  nagyobb energia rekedjen meg a földkéregben. Jáva szigetére általában nagymélységü földregések a jellemzöek, amely akár 700 km mélységü is lehet. Talán az egyik legnagyobb bizonyíték lehet i.u 553-ban történt földrengés, hogy mekkora kárt is képes okozni. Ez a földrengést az egykoron Krakatau, most Ana Krakatau néven ismert vulkán kalderájában felszabaduló hatalmas energia okozta,valamint a hatalmas szököár. A hatalmas energia hatására ketté vált Szumátra és Jáva.

7. ábra Jáva és Szumátra szigete

            Ugyanakkor a földrengések képesek megváltoztatni a a Föld tengelyét megrövidítve ezzel a nappalokat,ahogy történt 2004-ben is a 9 Richter erösségü földrengés esetén. Természetesen ezek hatalmas hatások és ezért ritkábbak is , de ugyanakkor a földrengésekkel rendszerint hatalmas anyagi,emberi es környezeti ártalmak következnek be.

Bibliográfia

ˇ       Évezredek, vulkánok emberek, Dr. Hédervári Péter, Kossuth Könyvkiadó,1981

ˇ       Vulkánok tövében, vulkánok tetején, Erdély István-Sugár Lajos- Zsebeházy György, Móra Könyvkiadó, 1977

ˇ       A földrengések és elörejelzésük, Kardeván Péter,Gondolat, Budapest,1980

ˇ       http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=73526&cim=1

ˇ       http://www.google.hu/images?hl=hu&q=2004+szokoar&um=1&ie=UTF-8&source=og&sa=N&tab=wi&biw=1024&bih=610

Találat: 1910