online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

Kétéltűek orszaga (Amphibia)

biológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Klasszikus (mendeli) genetika
Fejlődéstan
Az RNS fajtai és szerkezete
Gyakorlati jegyzet Hengeresférgek - Nemathelminthes
A SZARVASMARHA ÁLTALÁNOS KÜLLEMI JELLEMZŐI
A talaj fogalma, kialakulasa, a talaj, mint a bioszféra része
Molekularis genetika
Rend : LEPKÉK (PIKKELYESSZÁRNYUAK) - LEPIDOPTERA
Kétéltűek orszaga (Amphibia)
 
 

Kétéltűek országa (Amphibia)

A kétéltűek hozzávetőlegesen 350 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, virágzásukat a karbon és perm időszakban élték (i.e. 350-250 millió év). Napjainkban szinte az egész földet benépesítik, kivételt képeznek azon területek, melyek nem felelnek meg életfeltételeiknek. Ilyenek például az egész évben hideg területek (sarkvidékek, magashegységek), vagy az egész évben nagy kiterjedésben száraz te 656c26g rületek (pl. sivatagok). A tudomány több mint4400 kétéltűfajt ismer. A kétéltűek változó testhőmérsékletű, rendesen négy lábon járó állatok, melyek a törzsfejlődés során elsőként tudtak elszakadni, ha időlegesen is, a víztől. Azért időlegesen, mert életük során nem tudnak teljesen elszakadni a víztől; többek közt szaporodásuk is vízhez kötött, és bőrük sem tud ellenállni a szárazságnak. Nincsen hőszigetelő berendezésük, nincsenek a bőr alatt zsírpárnák. A kétéltűek általában fiatal korukban kopoltyúval, később pedig kezdetleges tüdővel lélegeznek. Ez azt jelenti, hogy a kétéltűek átalakulással fejlődő állatok, alakjuk fiatal korban nem azonos a szülőkével, ez csak későbbi átalakulásukkal válik hasonlóvá. A fiatal egyedeket lárvának nevezzük.

Bőrük csupasz, nincs rajta az emlősökéhez hasonlatos szőrzet, vagy a madarakéhoz hasonló tollazat, valamint páncélszerű, vagy szaruképződmények sem szoktak kifejlődni. Valamennyi kétéltű bőrében bőségesen találhatók tejszerű nedvet elválasztó mirigyek. A mirigyek rendesen el vannak szórva a test egész felületén, azonban esetenként felhalmozódnak egyes pontokon, mint pl. a gőtéknek és a varangyoknak a nyakuk két oldalán, azért azokat fülmirigyeknek (parotoidáknak) is szokták nevezni. Egyetlen kétéltű sem iszik az általánosan ismert módon, hanem az élete fenntartására szükséges vizet a bőrén keresztül veszi fel. Érzékszerveik általában fejletlen, látásuk az 1-2 centimétertől a pár méterig terjedhet, sok esetben csak a mozgást érzékelik.

Valamennyi kétéltű váltivarú, általáközti alakbeli különbséget jelenti. Jellemző rájuk az ivari dimorfizmus, amik a nemek.

A kétéltű szó latin eredetű. Az “amphi”=kettős,”bios”=élet szóból ered.A kétéltűek osztlyába tartozó fajokat 2 csoportba soroljuk: - farkos kétéltűek es farkatlan kétéltűek.

Farkatlan kétéltűek rendje (Anura)

 Jellemző a farkatlan kétéltűekre a zömök, farkatlan törzs, a széles, erősen lapított az orr táján kihegyesedett vagy lekerekített fej. A nyak szinte meg sem különböztethető náluk. Négy jól fejlett végtagjuk van és sima, durva vagy szemölcsös, azonban mindig csupasz a bőrük. Szemeik aránylag nagyok, nagyon mozgékonyak, vagyis üregeikbe messze visszahúzhatók és többnyire kifejezettek. A végtagok nemek és fajok szerint különbözők, különösen ami az elülsőknek a hátulsókhoz viszonyított hosszúságát, valamint az ujjak számát, hosszát és alkatát illeti. Mozgásuk változatos, egyes békák, különösen a szűkszájúak közé tartozók, csak lassan másznak, mások nagyon fürgén futnak, nagyobb részük azonban ugrándozva változtatja a helyét.
Sok faj a színét változtatni tudja. Meg lehet figyelni, hogy színruhájuk bizonyos fokig, nem ritkán pedig teljesen alkalmazkodik a környezethez, és megfigyelhető az is, hogy gyakran nászruhát öltenek.
Mivel a bőrt az alatta fekvő izmokkal összekötő szövet a békáknál hiányzik, azért a bőr csak nagyon lazán fekszik a testen. Valamennyi békának igen nagy, zacskóalakú tüdeje van, valamint páros vagy páratlan hanghólyag jellemzi őket.

 Egyik ilyen állat a béka. Testük fejből, tőrzsből és végtagokból áll. Bőrük szine lehet rejtőszín is. A vékony bőrben nyálkamirigyek találhatók, ezek váladéka a bőrt nedvessé és síkossá teszi. A lapított fej háromszög alakú, két nagy dülledt szemét mozgékony szemhéjak és egy vékony pislogóhártya védi. A béka felismeri a színeket és a mozgó tárgyakat. Fülei mint fülnyílás láthatóak.  Az orrüreg  két nyilással az orr hegyén nyílik és a víz alatt bezárodik. Szájnyílása nagy, elülső részén tapad meg a nyelve amely csúcsán elágazik. A törzsén a bordák gyengén fejlettek, nincs mellkasa és mellcsontja, légzéskor nyeli a levegőt. A légzést  a vérerekkel dúsan behálózott nedves bőrön keresztül történő légzés egészíti ki. A gyengén fejlett , zacskó szerű tüdők nem fedezik a szervezet oxigén szükségletét. Táplálkozása: rovarokkal, pókokkal, férgekkel, csigákkal és halacskákkal táplálkozik. Nyelvével röptükben fogja el zsákmányát, a száj üregében  lévő mirigyek nyálkát termelnek ez segit az emésztésben, nyelőcsöve rövid , gyomra zsákszerű. A máj és a hasnyálmirigy vezetéke a bélbe nyílik, ami a kloakába torkolodik. A szív három üregű: két pitvarból és egy kamrából áll. A vér az osztóereken , hajszálereken és gyűjtőereken keresztűl kering. Az oxigénes vér keveredik a széndioxidossal. A béka veséi a hugyivari készülék vezetékei a kloákába nyílnak, ezeken át távozik a vizelet és a szaporító sejtek. A béka szaporódása szorosan kötödik a vízhez. A béka váltivarú, a nyősténynek két petefészke és hímnek pedig két heréje van. A petét a nyőstény a vízbe rakja. A megtermékenyítés külső. A petékből békaporontyok , ebihalak kelnek ki.    A lábatlan békaporontyok  megnyúlt teste hosszú oldalról lapított farokban végződik. A farkot úszóhártya veszi körül.  A béka végtagjai az elülsö tagok rövidek és négy ujban  és karmokban végződnek, a hátsó végtagok pedig hosszúak  mozgásban az ugrást szolgálják. A béka szárazföldőn ugrik, vízben pedig úszik.

Fajok:

Arany fakúszóbéka (Dendrobates auratus)

Háromcsíkú nyílméregbéka (Dendrobates ventrimaculatus)

Kék nyílméregbéka (Dendrobates azureus)

Csücskös ásóbéka (Megophrys nasuta)

Leptobrachium hasseltii

Megophrys edwardinae

Oreolalax chuanbeiensis

 szíriai ásóbéka (Pelobates syriacus)

 bibircsókos iszaptúróbéka (Pelodytes punctatus)

Brachycephalus ephippium.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org

Amerikai varangy

Ascaphus

Pelodytes

Találat: 1678