online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

A gyomor részei és elhelyezkedése

biológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
A DNS mutaciói. Kémiai mutagének. Ames teszt.
Gyakorlati jegyzet Hengeresférgek - Nemathelminthes
A talaj fogalma, kialakulasa, a talaj, mint a bioszféra része
A Légző, Emésztő és az Urogenitalis Rendszer
Molekularis genetika
Rend: KÉTSZÁRNYÚAK – DIPTERA
Rend : HÁRTYÁSSZÁRNYÚAK - HYMENOPTERA
Az allatok helyvaltoztatasa
 
 

A gyomor részei és elhelyezkedése

A gyomor (ventikulus, gaster) a nyelőcső és a vékonybél között elhelyezkedő, izmos falú üreges szerv. Az emésztőcsatorna legtágabb részét képezi, szerepe van a táplálék raktározásában és az emésztésben.

Jellemzés:

            Rövid, tömlőszerűen tágult, izmos falú, mirigyeket tartalmazó szerv.

                        Halak-kétéltüek-hüllők esetében:

Viszonylag egyszerű felépítésű, többnyire orsó alakú vagy enyhén görbült.

                        Madarak-emlősők esetében:

Változatos formájú és felépítésű, gyakran több különálló részre tagolódik.

Mirigyei:

A gyomor legjellemzőbb tulajdonsága, hogy mirigyei a gyomornedv fehérjebontó profementjét, a pepszinogént termelik, amely a gyomornedv savas közegében fehérjebontó enzimmé, pepszinné alakul át, s hatására a gyomorban aktív fehérjeemésztés indul meg.

Részei:

            A gyomorfal:

Rétegződését tekintve a törzsbél tipikus felépítést követi, amennyiben nyálkahártya, nyálkahártya alatti réteg, izomrétegek és savós hártya építi fel.

                       

            A gyomorszáj (cardia):

                        A nyelőcső betorkolásánál helyezkedik el.

                        Halak-békák jelentős részében szövettanilag nem különül el a nyelőcsőtől.

            A gyomorkapu (pylorus):

                        A gyomor és a középbél találkozásánál van.

Corpus (Corpus gastricus / ventricularis):

fundus és angulus között elhelyezkedő gyomorrész. Az angulus (Incisura angularis) a kisgörbület azon része, ahol a pylorustól 5-6 cm-re éles szögben jobbra ível.

Nagygörbület (Curvatura gastrica / ventricularis / major):

a gyomor bal oldali konvex szegélye, kb. 40 cm hosszú. Felső, fundusnak megfelelő rész, a nyelőcső alsó szakaszával a His-szöget alkotja. A lig. gastrocolicum a colon transversumhoz rögzíti.

Kisgörbület (Curvatura gastrica / ventricularis / minor):

a gyomor jobb oldali, konkáv szegélye, kb. 15 cm hosszú, az angulus (Incisura angularis) két részre osztja. A lig. hepatogastricum  a kisgörbületet a májhoz rögzíti.

A gyomor főbb részei:
1. Nagygörbület
2. Fundus
3. Elülső felszín
4. Corpus
5. Kisgörbület
6. Cardia
9. Pylorus
10. Antrum
11. Canalis pyloricus
12. Incisura angularis
13. Canalis gastricus
14. Nyálkahártya redők

Fundus:

A fundus szöveti szerkezete és egyben funkciója lényegében eltér az elöbbi szakszétól, a pars oesophagica-étól. A fundusban a I.epithelialis nyálkatermelő hengerhámréteg és a propria tubulózus fundusmirigyeket tartalmaz.

A fundusmirigyek szekréciós sejtjei nyálkát, Cl-ionokat és pepszinogént termelnek.

Emlősökben a Cl-ionokat és a pepszinogént termelő sejtek elkülönülnek, s a mirigytubulusok különböző régióiban, egymástól izoláltan helyezkednek el. A mirigyek nyaki zónájában találjuk a nyálkát termelő melléksejteket. Ezek, mint az alsóbbrendű gerincesek hasonló funkciójú sejtjei, a felszíni hámréteggel együtt a gyomorfalat védő, alkalikus vegyhatású nyálkaréteget termelik.

A melléksejtek köb alakúak, sejtmagjuk többnyire lapos és bazálisan eltolódott. Citoplazmájuk finoman szemcsézett és a sejtek szabad felszínén apró mikrobolyhokat találunk.

A fundióusmirigyek középső régióiban helyezkednek el a Cl-ionokat termelő fedősejtek (parientális sejtek). A fedősejtek a fundusmirigy lumenébe domborodó, nagyméretű, ovális vagy poigonális sejtek, halványan festődő acidofil citoplazmáal és sentrális helyzetű, gömbölyded sejtemaggal.

A citoplazma óriási mennyiségű mitokondriumot tartalmaz, s az apikális részben mikrobolyhokkal bélelt intracelluláris járatok (váladékvezető járatok) alakulnak ki, amelyek a termelt váladékot a fundusmirigy lumenébe juttatják.

A fundusmirigy alsó részében vannak a pepszinogéntermelő fősejtek, A fősejtek a fedősejteknél kisebbek és piramis alakúak, gömbölyded sejtmagjukban pedig granuláris endoplazmatikus retikulumot (RER) találunk.

A citoplazma szupranukleáris részében proszekrétum (zimogén) granulumok halmozódnak fel (zimogén zóna), a sejtek szabad felszínén pedig apró mikrobolyhok képződnek.

           

I.muscularis:

A fundusban két, igen vékony (körkörös és hosszanti) réteg alkotja. Az izmok egy része benyomul a fundusmirigyek közé és segíti a váladék kiörítését.

T.submucosa:

Laza, kötöszöveti réteg, nagyobb erekkel és idegekkel. E rétegben gyakoriak a zsírsejtek vagy zsírcsoportok. A t.muscularis a gyomorban három rétegű (ferde, körkörös, hosszanti), amely a pylorusban némileg módosul. A ferde izomréteg a plyorusban hiányzik, a körkörös viszont megvastagszik, és gyűrűs záróizmot (sphyncert) képez a középbél határán.

A gyomrot vékony t.serosa borítja.

Nyálkahártya (tunica mucosa):

egyrétegű hengerhám fedi, alatta corion (lamina propria mucosae) helyezkedik el, amelybe beágyazódnak a gyomormirigyek. Alsó részén egy vékony simaizom réteg található (lamina muscularis mucosae). A nyálkahártyán redők figyelhetők meg a fundus és a corpus szintjén, amelyek lehetővé teszik a gyomor tágulását. A redők cardiától az angulusig hosszanti irányba helyezkednek el.

Submucosa:

vastag laza rostos kötőszöveti réteg alkotja, amelyben gazdag vér- és nyirokérhálózat foglal helyet. Itt található a Meissner-féle plexus is, amelynek az autonóm beidegzésben van szerepe.

Izomréteg (tunica muscularis):

3 rétegben elhelyezkedő jól fejlett simaizom alkotja. A külső és középső réteg között helyezkedik el az Auerbach-plexus.

Belső:ferde

Középső:körkörös

Külső:hosszanti

A nyálkahártya sejtjei

Fősejtek: pepszinogént választanak ki, amelyből pepszin aktiválódik.
Melléksejtek: mirigyjáratok felszínén és a nyaki részén helyezkednek el, és nyákot (mucint) termelnek.
Fedősejtek (falsejtek, parietalis sejtek): pentagstrin hatására gyomorsavat (sósavat) és intrinsic faktort termelnek.
G-sejtek: gastrint szintetizálnak és tárolnak, a mirigyek középső harmadában helyezkednek el.
GEP-sejtek: a mirigyek bázisán helyezkednek el.

Nyálkahártya szerkezete:

           

Halak-kétéltűek-hüllöknél:

A szerv egész kiterjedésében egységes felépítésű, és felületnövelő redőket alkot.

                        A I. epithalis itt nyálkát (mucint) termelő hengerhámréteg. A

propiában helyezkednek el a tubulózus végkamrájú gyomor mirigyek, amelyek a pepszinogén tartalmú váladékot termelik.

           

Pl.: Kecskebéka (Rana esculenta)

Gyomra tág üregű, enyhén görbült, izmos falú szerv. A nyálkahártya nagy, felületnövelő redőket hoz létre. Képzésükben a nyálkahártya alatti réteg (submucosa) is részt vesz.

A gyomormirigyek a propriában helyezkednek el, megnyúlt tubulózus mirigyek, szerkéciós sejtjei nyálka- és emésztőfermentumokat termelő sejtek. A nyálkatermelő a gyomormirigyek felső régióiban helyezkednek el, váladékuk a felületi hámréteg szekrétumával együtt a gyomorfal nyálkabevonatát hozza létre, amely az önemésztés ellen véd.

Az emésztőfermentumokat termelő sejtek acodofil citoplazmájúak, pepszinogént és Cl-ionokat termelnek.

Az emészőfermentumok képződése szorosnösszefüggésben van az állatok táplálkozásával. A gyomornedvtermelés táplálékfelvételekor intenzívebb és erősebb savas kémhatású. Az éhező békák gyomra szinte kizárólag nyálkát szecernál

Madarak:

 gyomrának felépítése lényegesen eltér a békáétól.

A gyomor itt két részből áll: a mirigyes gyomorból és a zúzógyomorból. A húsevőkben a mirigyes, a megevőkben a zúzógyomor fejlettebb.

Pl.:A házigalamb (Columba domestica):

mirigyes gyomra (proventriculus) vékony falú, mirigyekben rendkívül gazdag gyomorszakasz. A t. mucosa egyszerű felépítésű tubulózus mirigyeket, a t. submucosa pedig összetett csöves mirigyek tömegét tartalmazza.

A t.mucosa gyéren redőzött, a I. epithelialis magas hengerhámréteget és a I.propria tubulózus mirigyeivel együtt nyálkát termel.

A t.subcosábanlévő gyomormirigyek szekréciós sejtjei – az alsóbbrendű gerincesek gyomormirigyeihez hasonlóan – kettős működésű, acidofil jellegű mirigysejtek, pepszinogént, és Cl-ionokat termelnek. A subcosa mirigyinek kivezetőjárata a gyomor lumene felé nyitott, a járatot nyálkatermelő hengerhám béleli.

A I. muscualis muscosae kétrétegű, a belső réteg a propriamirigyek közé hatol, a külső pedig lehúzódik a subcodamirigyek végkamráihoz és a váladék kiürülését segíti.

A t. muscularis a vastagabb belső, körkörös és a vékonyabb, külső hosszanti rétegből áll. A gyomor külső felszinét savós hártya vonja be.

A zúzógyomor (ventriculus) feladat az idekerülő magvak őrlése, a „fogak” pótlása. Felépítése ennek megfelelően alakult. A gyomrot bélelő nyálkahártyát kemény, keratinszerű réteg vonja be, amelyet a nyálkahártya csöves propriamirigyei termelnek.

A váladék a mirigyek kivezetőjáratán át a felszínre kerül, itt megkeményedik és a felülettel párhuzamos, valamint arra merőlegesen rétegzett védőréteggé alakul, és mechanikai védelmet nyújt a magvak őrlése során.

            Emlősök:

Többféle gyomor ismert. Megkülönböztetünk együregű és többüregű, egyszerű és összetett gyomrot.

A gyomorszájtól (cardia) indul ki a gyomor nyelőcsői szakasza (pars oesophagica) amelynek szövetes felépítése kevéssé tér el a nyelőcső szerkezetétől. A nyálkahártya itt redőzött és mirigymentes. A I.epithelialis intenzícesn szarusodó többrétegű hám, a I. propria vékony kötőszüveti réteg, a I.muscularis mucosae pedig körkörös és hosszanti rétegekből áll.

Találat: 4464